2008. december 25., csütörtök

Nemmegmondtam!!

Úgy tünik, hogy a tegnap előtti bejegyzésemben előrejelzett dolog("Valószinü hogy a két félnek megint összeakad a bajusza") be is következett, létre jött egy újjabb Mark Shuttleworth vs Aaron Seigo vita.

Az egyik fél(Mark Shuttleworth) azt mondja, hogy ne legyenek interaktívak az értesitések, és teljesen lefokozza az értesitéseket, arra a szintre hogy csak informatív szerepük legyen, míg a másik fél szerint (Aaron Seigo) az értesitéseknek igenis interaktívaknek kell lenniük, mert sokkal hasznosabbak úgy, mintha csak ott lennének és nem csinálnának semmit.

Tudomásom szerint egyik fél sincs megelégedve a freedesktop.org Notifications névterével, ami leegyszerüsítve abban merül ki, hogy Mark Shuttleworth szerint túl sok funkciót tartalmaz, Aaron Seigo szerint meg túl keveset. A KDE értesités rendszere többet tud mint ami ki van szabva az FD.org jelenlegi Notifications névterében, az Ubuntu(fejlesztés alatt lévő) értesités rendszere meg nyílván kevesebbet.

Reméljük, hogy ennek jó vége lesz és a két fél, meg fog tudni egyezni, továbbá azt, hogy a freedesktop.org Notifications névtere elég érett lesz, mire eléri az 1.0-ás verziót és mindkét fél(KDE és GNOME) kellőképpen t

2008. december 23., kedd

Uj ellentmondásos értesítés rendszert tervez a Canonical

Nemrég olvastam a slashdotton, hogy Mark-ék új értesités rendszert terveznek, ami tervük szerint be fog kerülni az ubuntu következő kiadásába(9.04).



See the mockup as a Flash movie.

Ami ellentmondásos és elsőre nem nyílvánvaló a fenti videóbol az nem más mint az ötlet, hogy egy értesítéshez nem szabad akciót(történést) társitani Shuttleworth-ék szerint, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába kattint a felhasználó az értesítésre mert nem fog történni semmi.

There should be no actions on notifications.

Az elv vitathatósága abból adódik, hogy technikailag rengeteg funkciót gátol, példának okáért ha egy IM-en kap egy felhasználó egy linket, csak szövegként fog megjelenni, és ha rákattint, nem fogja betölteni a link alatt lévő tartalmat az alapértelmezett böngészőbe mint ahogy egy 21. századi ember elvárná. Ezért eléggé problematikus lesz ennek a standardnak az elfogadása, de egyelőre csak kísérletezni akarnak vele.

Továbbá Mart Shuttleworth reméli, hogy a freedesktop.org standardja az 1.0-ás verzióra elég érett lesz, hogy azt is implementálják. Nem ők az egyetlenek akik elégedetlenek a FD.org Notifications névterével, aseigo-nak se teccik, viszont ő más perspektivából elégedetlen vele. Valószinü hogy a két félnek megint összeakad a bajusza.

Ami teljesen pozitív mindenki számára ezzel a tervvel kapcsolatban hogy nem csak GTKsan lesz megoldva.

2008. december 6., szombat

A böngészők helyzete manapság

Sajnos a választék igen rosz manapság az internetes böngészők terén, leginkább azért mert egyes cégek, nevezetesen az Adobe a webet csak Internet Explorer és Firefoxként képzelik el.

Mivel én KDE-t használok(nem mintha az előző postjaimból nem lenne nyilvánvaló) arról tudok beszélni, hogy mennyire rosz a választék egy KDE felhasználó számára:

Konqueror - a KDE alap böngészője, sajnos legikább az Internet Explorerre emlékeztet, keveset tud illetve nem igazán lehet hozzá bővitményeket kapni és sok oldalon, többek között a GMailen azt kell hazudja hogy Firefox hogy jó kódot kapjon, annyi előnye van, hogy az összes böngésző közül a legjobban integrálódik a KDE-be

Opera - sokan gondolhatnak arra, hogy ez zárt forráskódu, de legalább müködik és gyors, viszont semmi KDE integráció, de jobb egy fokkal mint a Firefox ilyen téren, gyors és elég jól használja a memóriát, viszont flash videóknál elvérzik, bővitési lehetőség nincs, viszont alapból elég sok funkciója van

Firefox - a 3-as verzióban toltak ki legjobban a fejlesztők a KDE felhasználókkal, azzal hogy olyan erősen GNOME orientált böngészőt csináltak belőle, egy két bővitménnyel illetve hackes megoldással ezt orvosolni lehet 90%-ban, de a memória illetve processzor étvágyát nem, továbbra is zabálja az erőforrásokat, de legalabb nem annyira mint a 2es verziója, flash támogatásban viszont a legjobb

Chrome - ez egy gyors böngésző, viszont, túl egyszerü, nem integrálódik semmilyen linux desktoppal, wine alatt fut, ami részben jó, mert viszonylag jól megy a wineos flash, sajnos a google nem igazán akar betörni vele a piacra, még nem adott ki stabil verziót belőle és a Konquerorhoz hasonlóan


Remélem idővel ez a helyzet javul, a html5ös első draftje felkeltette bennem a reményt, hogy egyszer nem kellesz a flash playertől függjünk ha a streamelős videót akarunk nézni a weben és végre lesz egy standard amit minden böngésző követni fog.

2008. november 30., vasárnap

KDE4 fejlesztői változat kompilálása Kubuntu alatt

Ez a cikk elsősorban a hozzám hasonlóknak szól, akik nem akarják kivárni a stabil KDE4 verziók megjelenését, hogy élvezhessék a KDE4 újdonságait, tehát leírja, hogyan lehet lekompilálni a legújabb KDE4 fejlesztői változatot.

Amik
et tudni kell mielőtt belé vágnánk:
- SVN az magyarul: jelenlegi legújabb fejlesztői változat, ami lehet hogy egyáltalán nem is fog müködni, illetve elronthat dolgokat, általában jól müködik, de mindenki saját felelőségre használja
- Az egész KDE leforgatása időbe telik, az én gépemen például több mint 12 órába telt, tehát ajánlatos este csinálni ;)
- Rengeteg helyre lesz szügség a home-ban, az én esetemben : 7,5 GB a források+tárgykódok illetve 2GB a lefordított binárisoknak, tehát gyakorlatilag 10GB-ra van szügég az egész KDE leforgatásához
- alapból a qt-copy(qt patchekkel ellátva) a ~/qt4 -be másolódik illetve a kde a ~/kde -be másolódik tehát nem kell aggódni, mert ugyan le lehet fordítani egy hibás KDE-t, de nem fogja elrontani az alap rendszert, kdesvn-build-nek nincs szügsége root-ra, tehát nem fog az alap rendszerbe írni

Az SVN leforgatásához kdesvn-build-et használok, egy scriptet, ami letölti és lefordítja a KDE4 fejlesztői forrásokat az SVN-ből, nagyon könnyü használni és rendkívül flexibilis.

Az első lépés, hogy feltelepitsünk minden fejlesztői csomagot, amitől a KDE4 függ, rengeteg fejlesztői csomagot kell feltelepitsünk, de csak egyszer kell végigvinni ezt a prodcedurát.

Kubuntu hardy felhasználók kell engedélyezzék az intrepid backports tárolót, mert sok csomagra van szügség abból a tárolóbol pl: cmake.


Egy eléggé hosszú listát kaptam az alábbi linken: http://techbase.kde.org/Getting_Started/Build/KDE4/Kubuntu_and_Debian


sudo aptitude install build-essential xorg-dev cdbs debhelper cmake  \
kdesdk-scripts subversion ssh xserver-xephyr doxygen graphviz libqt4-dev \
dbus-x11 libdbus-1-dev libstreamanalyzer-dev libstrigiqtdbusclient-dev \ libxml2-dev libxslt1-dev shared-mime-info libgif-dev libpcre3-dev \
libclucene0ldbl libclucene-dev libjpeg62-dev libkrb5-dev libsm-dev\
libssl-dev libbz2-dev \
libpcre3-dev libxml2-utils libpcre3-dev libopenexr-dev libjasper-dev \
libenchant-dev libavahi-common-dev libaspell-dev libasound2-dev libboost-dev \
libgpgme11-dev libldap2-dev libsasl2-dev libxine-dev libqimageblitz-dev \
libsmbclient-dev libxkbfile-dev libxcb1-dev libxklavier12-dev libxdamage-dev \
libxcomposite-dev libbluetooth-dev libusb-dev libcaptury-dev \
network-manager-dev libsmbclient-dev libsensors-dev \
libpam0g-dev libnm-util-dev libusb-dev libcfitsio3-dev libnova-dev \
libeigen-dev libopenbabel-dev libfacile-ocaml-dev libboost-python-dev \
libqca2-dev libqca2-dev libqca2-dev libsvn-dev libsvncpp-dev \
libcommoncpp2-dev libidn11 libidn11-dev libxtst-dev librdf-dev xsltproc \
libxrender-dev libfontconfig1-dev libpci-dev libxss-dev libxft-dev

Az előző listában majdnem minden szerepelt kivéve egy pár, amit nem említettek:


sudo apt-get install libphonon-dev libical-dev libsasl2-dev libldap2-dev


Hardy alatt
libical illetve libical-dev régi, le kell töltteni manuálisan őket az intrepid tárolókból:
Ezekről a helyekről http://packages.ubuntu.com/intrepid/libical0 illetve http://packages.ubuntu.com/intrepid/libical-dev , le kell tölteni a megfelelő debeket és fel kell telepiteni őket.

Egy másik hiányzó csomag az alsa-lib volt, amit inkább forrásból forgattam, mert legalább annyira triviális feladat, mint megkeresni az ubuntus csomagját :)

mkdir ~/tmp
cd ~/tmp
wget ftp://ftp.alsa-project.org/pub/lib/alsa-lib-1.0.18.tar.bz2
tar xvf alsa-lib-1.0.18.tar.bz2
cd alsa-lib-1.0.18
./configure
make
sudo make install

Az alábbi hogyan itt található meg: http://techbase.kde.org/Getting_Started/Build/kdesvn-build

..tehát a következő lépésben letöltjük a kdesvn-build scriptet és lefuttatjuk:


mkdir -p ~/kdesvn
cd ~/kdesvn
svn cat svn://anonsvn.kde.org/home/kde/trunk/KDE/kdesdk/scripts/kdesvn-build > kdesvn-build
svn cat svn://anonsvn.kde.org/home/kde/trunk/KDE/kdesdk/scripts/kdesvn-buildrc-sample > ~/.kdesvn-buildrc
chmod +x kdesvn-build
./kdesvn-build

Miután mindezt megcsináltuk, meg kell mondjuk a display(login) managerünknek, hogy hol kapja meg a frissen forgatott KDE-t:


kdesudo kate /usr/share/xsessions/kde4-svn.desktop

Itt van egy minta, csak annyit kell vele csinálni, hogy bepasteljük a Kate ablakba, illetve kicseréljük a 'username' -t a megfelelő unixos felhasználónevünkkel:


[Desktop Entry]                                                                          
Encoding=UTF-8
Type=XSession
Exec=/home/username/kde/bin/startkde
TryExec=/home/username/kde/bin/startkde
Name=KDE4 SVN
Comment=The K Desktop Environment. A powerful Open Source graphical desktop environment

Miután ez mind meg van, be lehet jelentkezni a friss KDE4-esbe, akárhányszor frissiteni akarjuk ezt nem kell egyebet tenni mint újra lefuttatni a kdesvn-build scriptet és hátradölni, amig az elvégzi a dolgát. Jó forgatást :D

Máj Deszktáp

A múlt hét óta mindig nézem aseigo screencastjét a KDE-ről, rendkívül hasznosnak és tanulságosnak tartom, mert így mindig tudom a fejleményeket, amik folynak a KDE körül, viszont ami az egészben a legjobb az, hogy a müsornak van a "Town Hall" része, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy "te kérdezel, aseigo válaszol". Ahogy megfigyeltem, a Town Hall-ban minden kérdés sorra szokott kerülni, tehát nincs "szelektálás", úgyhogy ide nyugodt szívvel küldhetem azokat, akikre azt szoktam mondani, hogy kitalált dolgokat mondanak/írnak a KDE-ről ;)

Az egyik folderview-s kérdés válaszában aseigo azt ajánlotta valakinek, hogy próbálja ki egy hétig folderview nélkül használni a desktop-ját illetve hogy fájl managernek használni a desktopot, egy nagyon mocsok módszer desktopunk kihasználására.

Én személy szerint nehezen tudok lemondani a jól bevállt szokásaimról, de amikor belegondoltam, a fájl kezelésen kivül másra nem is használom a folderviewt, az ikonos dolgokat a plasma desktoppal meg lehet szépen oldani, és felmerült a kérdés bennem: olyan fontos az hogy fájlokat kezeljek a desktopomon?

A kérdésre nem tudom a választ, de eldöntöttem hogy egy hétig a folderviewt nélkülözni fogom itthon és a munkahelyemen egyaránt, hogy lássam, hogy melyik a jobb módszer a desktop kihasználására. Ezzel a dologgal régebben is kísérletezgettem, de akkor nem volt a plasma olyan stádiumban, hogy ezt meg tudjam csinálni.

Jelenleg így néz ki az asztali gépem desktopja, a jobb alsó sarokban az egyik számomra leghasznosabb plasmoid található, a pastebin, oda ha behúzok az egérrel egy képet vagy szöveget, feltölti és megadja a linket, ez rendkívül leegyszerüsiti a screenshotok küldését illetve a hoszú szövegeket, ezt alig várom hogy a laptopomon tudjam használni, mert ott szokott az a probléma lenni, hogy nem tudom webszerveren keresztül megosztani a screenshotokat, illetve szövegeket.

Remélem bevállik a folderview-nélküli desktop és tanulok én is valami újjat, KDE-ből az SVN-t használom, tehát a fejlesztői változatot, mert egyszerüen nincs kedvem kivárni az újdonságokat, amíg kiadják :D , a következő cikkem azoknak fog szólni, akik ugyanezt meg akarnák próbálni.

2008. november 20., csütörtök

KDE4 Release Vs. KDE4 SVN

A multkor amikor kipróbáltam a Kubuntu Intrepid Ibexet, nem hittem a szememnek, egyáltalán nem tetszett, igénytelennek és elhanyagoltnak láttam, azt viszont el kell ismerjem hogy a KDE4es releaseekből sokminden kimaradt, amit Novellék backportokkal próbáltak kompenzálni.

Véleményem szerint a KDE4.1-hez *nem* úgy kellene hozzáálni mint egy kész termékhez, világosan ki volt jelentve, hogy a 4.2es lesz az a verzió, amit már a nagy közönségnek fognak ajánlani a KDE fejlesztők, egyes disztrók(sajnos köztük a Canonical is) úgy fordulnak a 4.1eshez mint a KDE3.5x-es ághoz, pedig a KDE honlapján illetve számtalan más helyen meg van említve, hogy a 4.1es csak korai adaptátoroknak van készitve.

A KDE4 rendkívül gyorsan fejlődik, ezt a saját szememmel láttam illetve olvastam a KDE planeten. Mit lát ebből az átlag felhasználó? semmit, azon kivül, hogy nem megy ez nem megy az és hogy az általuk jelentett hiba nem kerül javitásra. A legtöbb KDE3as felhasználó azzal az illuzióval fordul a KDE4eshez, hogy ez biztos egy "jobb KDE3, qt4re portolva" és ezért érzik sok hiányát rengeteg KDE3as funkciónak, teljesen figyelmen kívül hagyják a tényeket:

- a kde3as egy jól bevált destkop, ami még jó pár évig támogatva lesz javitásokkal
- a kde4es egy *másik* desktop, ami iszonyú gyors tempóban fejlődik
- az összes kde4es program a yakuake kivételével(amiből van kde4es változat is) tökéletesen, hibamentesen lefut a kde3as desktop alatt és a legtöbböl még mindig támogatják külön a kde3as ágát

A legtöbb disztró mivel stabil dologként kezeli a KDE4et, amit kiad, nem rak bele debug szimbólumokat, annak ellenére, hogy a KDE fejlesztők már rengetegszer mondták, hogy jó pár sornyi "undefined symbol"-ból nem fogják soha megkapni a hibát, teljesen a felhasználónak a hibaleirói készségére kell hagyatkozzanak ahelyett, hogy pontosan lássák a hibát illetve annak keletkezésének az okát. Debug szimbólumokkal lassabb ugyan egy program, de legtöbbször nem észrevehetően illetve zavaróan lassu, viszont a KDE4 esetén hosszú távon megéri, mert felgyorsitsa a hibajavitási folyamatot.

A napokban a kdesvnbuild-el és egy kis türelem segitségével letöltöttem és lefordítottam a KDE4 fejlesztői válltozatát avagy magyarul az SVNjét. A folyamat eléggé egyszerü volt, egy két dependencia problémán kivül minden simán ment, Intrepidnek megvolt az előnye,a Hardyhoz képest, hogy minden eszköz a kde4 kompilálásához, köztük a legfrissebb cmake, alsa-lib-et viszont szivesebben szedtem az alsa honlapjáról, mert az ubuntuban mindig régebbi szokott lenni a kelleténél.

Mikor le lett forgatva az egész, össze akartam volna hasonlítani azzal a KDE4essel, ami hivatalosan van a kubuntuban, de letettem róla, mert a kettő közt a külömbég ég és föld, véleményem szerint az amit én leforgattam már használható. Láttam belőle, hogy a KDE fejlesztők, nem vicceltek, amikor azt mondták, hogy a KDE4.2es már elég érett lesz a nagy közönségnek.

Mivel Nvidia kártyám van, abban a gépemben, ahol kipróbáltam, lekapcsoltam a desktop effekteket, amiket amúgyse szeretek tulságosan. Debug szimbólumokkal a sebesség olyan volt, hogy nyugodtan tudtam volna, hazudni, hogy ez release.

Pár nappal később a laptopomra is leforgattam a KDE4est, itt már kicsit nehezebb dolgom volt, mert volt egy két laggos ubuntus csomag, amivel nem lehetett boldogulni, viszont párat közülük egyszerüen letöltöttem direkt az intrepid tárolókbol. A laptopomon is maximális elégedettség, minden megy ahogy elvárom hogy menjen, itt még a desktop effektek is múködnek jól, mivel itt ATI videókártyám van.

A következtetésem az, hogy a Kubuntunak a jelenlegi modelje rosz, mert nem alkalmazkodik eléggé a KDE-hez(de legalább próbálkozik), viszont a KDE4 nagyon jól halad.

2008. november 8., szombat

Interpid ibex - a stabil kde user rémálma

Egyszerüen hihetetlenül rossz döntések sorozatát követte el a Cannonical, amikor megpecsételte a Kubuntu Intrepid Ibex sorsát. A Kubuntu Intrepid Ibex talán minden idők eddigi leghasználhatatlanabb Kubuntuja.

A Cannonical a Hardy Heronnál úgy határozott, hogy a KDE3-at fogja támogatni hivatalosan, a KDE4-et csak a vállalkozó szellemüeknek fogja csomagolni, ez jó is volt, mindenki megkapta amit akart és mindenki boldog volt. Az idők során viszont fejlődött a KDE4es, tehát a logikus következő nagy lépés az lett volna, hogy szerepet cseréljen a két KDE, a KDE4 kellett volna legyen a hivatalos, a 3-as változat pedig a nemhivatalos, azoknak, akik még nem kivánnak együtt élni a KDE4essel, ez viszont nem így történt. A Cannonical elhatározott egy szerintem elképesztően logikátlan döntést(ez vélemény nem tény), azt mondta, hogy nem érdekli többet a KDE3as, hanem rákényszerít minden frissiteni kívánó usert arra, hogy KDE4-et használjon(ez viszont tény).

A Cannonical utóbbi döntése nem is lett volna annyira rossz, ha adott volna egy kis haladékot a KDE3 felhasználóinak, de ehelyett, azt mondta, hogy mindenből a legjobbat adja, tehát ami KDE4-es alatt még nem elég érett, ahelyett a KDE3-as testvérét teszi be, ami egy eléggé korrekt tervnek tünik, de ez se lett kivitelezve rendesen: amarok 1.x-el lett ellátva az intrepid, viszont Kopete-ból a legújabb változat, ami egy yahoo messenger felhasználó számára gyakorlatilag használhatatlan a sok Open bugja miatt és semmi lehetőséget nem adtak a régi kopete használatára, az IM kliens meg manapság egy destkop fontos eleme. Tehát ez a terv se jött be, sikerült adjanak egy teljesen haszálhatatlan desktopot.

Mivel az intrepid csak KDE4-est adott megpróbáltam együtt élni vele, ami lehetetlen mert már a telepitője is bűn rosszul néz ki, jó öreg windowsos stílust meg szinsémát használtak, ami felvetett bennem pár kérdést, az egyik az, hogy ha már nem volt kedvük megcsinálni rendesen, miért nem tettek inkább egy karakter üzemmódu telepitőt. Lehet hogy az instaláló ocsmánysága nem egy fatális hiba, nem mintha egy kiváncsi user nem ezt látná legelőször, de tegyük fel hogy ezt elefelejtem, viszont miután feltelepítettem csak néztem, hogy ez pont olyan mintha a KDE hivatalos forráskódját vettem volna, semmi észrevehető dolog nem volt rajta változtatva, még a háttér is az alap KDE4es volt, a szinsémáról meg a többi dologról nem is beszélek.

Két féle képpen járatják le a külömböző disztribuciók a KDE4est, az egyik tábor(Novell) visszaportol minden fejlesztés alatt lévő funkciót, és akkor a user kap egy csomó instabil funkciót, új verziónál meg nem lát semmit és azt mondja, hogy a fejlesztők nem csináltak azóta a verzió váltás óta semmit, viszont a másik tábor(Cannonical) nem csinál abszólút semmi integrációt, még egy háttérképet se cserél ki. Nehéz eldönteni hogy melyik tábor ártalmasabb a KDE4nek, sajnos ennek a KDE fejlesztői illetve a felhasználók isszák meg a levét.

A felhasználók nagyrészének a KDE4 még mindig nem egy választható opció, viszont már Kubuntuból nem lesz más választás.

Nekem fontos hogy a desktopom működjön úgy ahogy én akarom, és az is, hogy a rendszerem többi része a lehető legfrissebb legyen, viszont a jelenlegi állásból úgy tünt, hogy ez nem lehetséges. Egy kis gondolkodás után rájöttem, hogy a Linux világában nincs olyan hogy "nem lehetséges" és felmentem az ubuntu fórumra, ahol a választ(http://ubuntuforums.org/showthread.php?t=963695&highlight=kde3+intrepid ) hamar meg is kaptam.

Akik ugyanazt akarják mint én azok ezt kell kövessék: http://ubuntuforums.org/showthread.php?t=963695&highlight=kde3+intrepid

A probléma csak az, hogy a módszer amit talátlam túl nehéz, hogy egy egyszerű felhasználó megcsinálja és nem értem, hogy a Cannonical maga erre miért nem adott egy kevésbé hackes lehetőséget.

A lényeg az, hogy úgy kell frissiteni intrepidre hogy a KDE4 soha se induljon el, hogy nehogy véletlenül hozzá nyúljon a config fájlainkhoz(Cannonical másik értelmetlen döntése hogy a KDE4 használja a ~/.kde -t ) utánna betenni a deb http://apt.pearsoncomputing.net/ intrepid main -t a sources.list -be, ami tartalmazza a legtöbb KDE3as programot 7.x-es verziószámmal ellátva, hogy az apt fölülírja a KDE4es csomagokat, amikben mostmár nincs meg a "-kde4" suffix.

Nagyon elgondolkodtattak ezek a dolgok, mi lehet ennek az oka. Rengeteg megoldást tudott volna a Cannonical kínálni, kevésbé hackeset a mostaninál, és senki se várta volna el tőlük a támogatást utánna. A KDE3 még évekig lesz támogatva a KDE fejlesztők által(gyengébben mint eddig), mert még mindig ott lesz iskolákba illetve egyébb intézményekben.

2008. november 4., kedd

A linux több hardwaret támogat mint bármely más operációs rendszer

Meglepően olvastam ma reggel egy cikket, arról, hogy valójában mennyire támogattottak az eszközeink kedvenc operációs rendszerünk alatt.

A cikk magáért beszél, nagyon érdekes dolgokat tudtam meg:

- a linux kernel támogatja a legtöbb eszközt és ezt alá is tudja támasztani Greg Kroah-Hartman (a kernel fejlesztő aki inditotta a Linux Driver Projekt -et ), aki az interjujában azt mondja el, hogy ez tény és le lett függetlenül ellenőrizve olyan ember által, aki a Microsoftnál dolgozik

- rendkívül könnyu linux alá drivert írni, egy átlagos linux driver méretben 1/3-a egy átlagos windowsos drivernek vagy bármely más operációs rendszerre írt drivernek

- a top 500 szuperszámitógép 80%-án linux fut

- beágyazott rendszereken első számu operációs rendszer a linux

- kernelbe ha egyszer bekerül egy driver, onnan sose tünik el, örökre, ott lesz, és karban lesz tartva, ellentétben a Windowsnál, ahol megváltoztatták a driverek API-ját és ezáltal rengeteg felhasználónak az Vista telepitése után nem ment egy két dolga, mint például a nyomtatója... nem mintha Windows NT kernel megjelenésénél nem lett volna hasonló a helyzet

Még rengeteg érdekesség derül ki az interjuból, nekem a múltkori esetem is azt bizonyítja, hogy nem lehetetlen rábírni egy gépet hogy együtt müködjön a linux kernellel, csak van egy két dolog, amit egyszerüen másképp kell csinálni mint a megszokott, ami alatt azt értem hogy nem csinálunk semmit és mégis alapból müködik minden telepités után.

Forrás: http://linux.slashdot.org/article.pl?sid=08/11/04/236238

2008. november 2., vasárnap

EHCP - ami mindent megoldott(nekem)

Múlt hétvégén egy(főzet) kávé és egy help.ubuntu.com-os tutorial mellet azon dolgoztam, hogy a mailszerver úgy müködjön ahogy én elképzeltem(virtual mailboxok, adatbázisban tárolt userek stb.), de sajnos estefele azzal kellet szembesülnöm, hogy zsákutcába kerültem és más utat kell válasszak.

Úgy döntöttem "last resort"-ként felmegyek az IRC-re, hátha szerencsém lesz. A szerencsém nem hagyott cserben, akivel beszéltem integrált megoldást ajánlott nekem, mivelhogy a szerver inkább hosting célokra kell. Rá is kérdeztem azonnal, hogy konkrétan mit ajánl, mert tudtam, hogy sok integrált megoldás van odakint, de a legtöbb zárt forrás illetve drága.

Meglepetésemre egy fiatal nyílt forrásu projektet ajánlott nekem, amit még én is tudok fejleszteni, ami nem más mint az EHCP(Easy Hosting Control Panel). Sajnos a projekt honlapja nem a legjobb, több infót kaptam a projektről az ubuntuforums-on. A projektről nagyon megtetszett, hogy PHP -ban lett megírva, egyszerü és átlátható a kódja és nagyon szépen beleolvad a rendszerbe.

Ennek a panelnek még a telepitője is PHP alapú, és a apt-al telepít fel mindent, miután elínditottam, megkérdezett tőlem egy pár fontos információt, utánna hátradőltem és néztem ahogy telepít illetve konfigurál mindent. Természetesen manuálisan is meg lehet ezt csinálni, az én esetemben szügséges is volt, mert már előtte buherálva volt egy két konfigurációs fájlom.

Felratam az EHCP-t és egy két utólagos igazitás után már gyorsan és könnyedén tudtam:

- vhostokat csinálni jailed ftp/www-vel
- email fiókokat létre hozni
- ftp usereket karban tartani
- subdomaineket csinálni

illetve egyébb szép dolgokat.

Miután elolvasták az EHCP fejlesztői amit írtam a projektjükről felkerestek(a neten) és elbeszélgettünk, sajnos most egy darabig(pár napig) nem lesz otthon netem, de valószínü, hogy ezután több közöm lesz ehhez a projekthez mint gondoltam.

2008. október 28., kedd

Linux a barátnőmnek

Egy dolgot nem szoktam sose csinálni: valakit rábeszélni vagy kényszeríteni hogy használjon Linuxot, ha jól megvan a kis windowsával

Viszont ha kérnek arra és főképp tudják, hogy mire kérnek, akkor boldogan segítek. A barátnőmnek a szakmája teljesen eltér az enyémtől, éppen ezért ő más szemmel is nézi a számitógépet mint én. Neki az a legfontosabb, hogy müködjön a gépe és alkalmas legyen azokra a feladatokra, ami miat eleve vásárolta. És azok a feladatok nem nagy dolgok csak egyszerüen az alábbiak:

- böngészés
- IM, audio/video chat
- filmezés (aka Multimédia)
- email
- dokumentum szerkesztés
- etc.

Hány ubuntu felhasználó mondaná most nekem hogy ezekre a feladatokra a ubuntu tökéletesen alkalmas?

Szerintem mindegyik.

Ha az utcán megkérdeznék embereket, keresve egy olyat, aki tudná, hogy hogyan kell ezeket csinálni/beállitani linux alatt, mennyi lenne az esélye hogy kapnék valakit aki tudná?

Szerintem nagyon kicsi.

Ez a nagy probléma, amíg nincs ki megmutassa, hogyan kell használni addig az egyszerü ember nem is fogja, a Windowsnak és a Mac OS X-nek is megvannak a maga nehéségei, de *sok* ember van aki ebben segíteni tud, viszont ezúttal a barátnőmnek szerencséje volt ;)

Már volt az Asus F5N laptopján egy Kubuntu, amit szintén én telepítettem fel egy Windows XP mellé, de csak azért hogyha a Windows bedöglik akkor legyen mit használjon, vagy ha egyszerüen kiváncsi, akkor tudja megnézni, mint mondtam nem kényszerítettem rá hogy használja is. Az egyetlen probléma az volt, hogy a lakásukban wireless van, a wireless kártyájának viszont még nem telepítettem drivert.

Amikor jött hozzám akkor elkeseredetten mondta hogy fejezzem be amit elkezdtem, mert egy linkre rákattintott és a Windowsa egyböl vírus teleppé vált, és elege volt, az esett neki rosszul, hogy a legtöbb windows felhasználóval szemben ő tudta hogy mire kell vigyázni, de senki se tökéletes.

Az Asus F5N széria, ugyan erdlélyi viszonylatban jó árban meg teljesítményben, de Linux szempontból egy rémállom:

- a beépített webcamhez kell drivert keresni, kézzel lekmpilálni, az #ubuntu csatin a freenodeon meg azt mondták nekem hogy ez így is marad

- a hangkártyához valami kernel/alsa paramétereket kell megmódosítani hogy müködjön

- a wireless meg egy Atheros, aki tudja, annak nem kell mondjam, hogy az mit jelent

Az első két probléma meg volt oldva, már csak a wireless maradt illetve az, hogy hatékonnyá varázsoljam a rendszert a fentiek alapján.

A wirelesses problémát nagyban nehezítette az, hogy nem volt mivel kipróbájam, tehát vakon kellet dolgozzak és biztosra menjek, ezért az ndiswrappert választottam, aminek már felületet is csináltak mióta utóljára láttam.

Desktopnál a választás maradt a KDE-n, alkalmazásokban meg az alábbiak:

- opera + flash10, egyszerüen azért mert az opera a leggyorsabb, legbarátságosabb és legjobban integrálódik a KDE-vel

- kopete, ami régisége ellenére még ma is egy kiválló IM kliens

- skype, audio/video chatre, mert egyszerüen müködik

- picasa 3-ast képeknek

- amarok-ot zene hallgatásra

- OpenOffice.org-ot illetve Google Docs-ot dokumentum szerkesztésre

- smplayer-t pedig filmekre, mert egyszerüen müködik és gyors

Nem minden szoftware szabad a fentiek közül, ebben tisztában vagyok, de legalább ingyenesek. A célnak megfelelnek és azóta csak annyit kelletett megmutassak, hogy hogyan kell adni egy shellscriptnek futási jogot, illetve a kmailben hogyan kell filtereket csinálni.

Diszklémör: ubuntu alatt mind a 3 fő variánsát értem az ubuntu disztribuciónak, tehát ha azt mondom ubuntu akkor KDE/GNOME/XFCE változatokra együtesen gondolok, kivéve ha diretk úgy hivatkozok rá hogy abból egyértelmü legyen hogy nem mind a 3-ra vonatkozik.

2008. október 24., péntek

Könnyen telepíthető Linux játékok lelőhelye.

Eddig a legtöbb Linux játékgyüjtő sitenak az volt a betegsége, hogy általában csak forrást mellékeltek és abból kellett telepiteni a játékokat vagy hivatalos siteokra linkeltek vissza.
Ilyen például a http://www.happypenguin.org/ .
Nincs is ezzel semmi gond csak sokszor az embernek nincs ideje órákig forditani, illetve minden függőséget beszerezni.
Ezt a problémát próbálja megoldani a Getdeb.net mintájára épült http://www.playdeb.net .
Minden itt található játéknak van könnyen telepithető .deb csomagja.
Így a kezdő linuxosok sem maradnak azzal az érzéssel hogy Linuxra nincs játek.

Screen, az elengedhetetlen SSH kiegészitő

Voltatok már úgy, hogy config filet szerkesztettek SSH ban és megszakad a kapcsolat?
Igaz milyen idegesitő ha elvész a munka?
Erre nagyon jó megoldást nyújt a screen.

Ubuntuban alapbol fel van rakva (legalábbis nekem fel volt). :)

user@ubuntu:~$ screen
És most Ctrl-a -t és majd ezután a ? -t lenyomva kapunk egy parancs listát ami kiirja a legfontosabb funkciókhoz rendelt billentyű röviditéseket.Ha nem jön be azonnal akkor ezután még nyomjunk egy Ctrl-a [ -t.
A Ctrl-a ra azért van szükség hogy megmondjuk a terminalnak hogy a következő billentyű lenyomását a screen nek továbbitsa.

Most Ctrl-a c vel peddig uj ablakot hozhatunk létre.Ebben dolgozhatunk, és ha új ablakra van szukségünk akkor ezt a röviditést használhatjuk.
A Ctrl-a p vel az előző ablakhoz navigálhatunk, a Ctrl-a n el a következőhöz (next,previous).

Az egyik legjobb dolog hogy a Ctrl-a d vel lehet detacholni, vagyis lecsatolni.
Ekkor megjelenik a [detached] üzenet és a kezdeti terminálhoz érünk.

A user@ubuntu:~$ screen -r parancs megad egy listát a lecsatolt screen példányokrol és ha nyomunk egy tabot is az előző parancs között akkor navigálhatunk közöttük és megadhatjuk hogy melyiket akarjuk folytatni.

Rengeteg hasznos alkalmázasa lehet ennek a programnak a user@ubuntu:~$ man screen paranccsal többet megtudhatunk róla.

Kellemes kisérletezést!

Mailszerver mayham

Ma volt egy kis időm próbálkozni beállitani a cég szerverén egy mail szervert, kezdetben a howtoforgeon probálkoztam de hamar rájöttem hogy nem az igazi, valami oknál fogva nem nekem való a rendszerük. Idővel rájöttem hogy a help.ubuntu.com -n érdemes keresgélni, viszont kicsit borzasztó volt számomra amit láttam: rengeteg lehetőség profibbnál profibb módszerek, viszont nem ír mindenhez hibatesztést, és egy csomó olyan feladatot végeztet el velem, amit a packagerek is nyugodtan beleépitethettek volna  mondjuk a postfix-mysql csomagba.