Linus szerint a Linux túl nagy

Már lehet olvasni több forrásból is, hogy a LinuxCon-on Linus Torvalds azt jelentette ki, hogy a Linux kövér illetve nagy, aminek következtében már támadásba lendültek a spekulátorok a világhálón.

Természetesen a legtöbb cikk teljesen eltér a tárgytót, tovább viszik a gondolatot illetve érdekesebbnél érdekesebb mérésekkel próbálják ezt bizonyítani.

Amit Linus el próbált magyarázni, hogy a rendszermag(más néven Linux kernel) túl sok mindent tud és már nem az a kis gyors fürge rendszermag amit 15 éve megálmodott, persze már dolgozik is a terven hogy újra ebbe az irányba menjen.

Aggodalomra viszont semmi ok, ugyanis ez most nem jelenti azt, hogy minden új Linux verzió lassabb lesz mint az előző, mert amit a legtöbb cikk kivétel ez, elfelejti említeni, hogy a Linux rendszermag moduláris, tehát nem egy nagy darab akármi, amit csak teljes egészében lehet használni. Ha ez másképp lenne, akkor a mobiltelefon gyártók nem is gyártanának Linuxos telefonokat, amiből viszont tudjuk, hogy elég sok van és egyre több lesz.

Tehát tanulság szerintem az, hogy Linus nem csak mások termékét, hanem saját magáét is képes kritizálni, és nem csak arra, hanem szerintem javítani is képes lesz és akkor újra milliszekundumok alatt fogja lefuttatni a végtelen ciklusokat a Linux. :)

Konqueror - A böngésző amelyik mindig tudja mit akar a felhasználó

Ezt az érdekességet a redditen olvastam:


Az illető ezt olvasta és, elmondása szerint össze vissza szokta jelölgetni a szövegeket. Amikor félrenyomja az ujját a trackpad-jén, a Konqueror megkérdezi, hogy akar-e arra keresni ami jelenleg a clipboard-ján van.

Lesz végre egy-ablakos módra lehetőség a GIMP 2.8-ban

Úgy tűnik, hogy végre lesz lehetőség egy-ablakos módra a GIMP-ben, a 2.8-as verziójától kezdődően, nagyon örvendek ennek a hírnek, ugyanis soha nem tudtam megszokni a GIMP jelenlegi felületét, iszonyúan zavarónak találtam azt a sok számomra fölösleges ablakot.

A bővebb híreket lehet olvasni az alábbi linkeken:
http://www.gimpusers.com/news/2009-09-19/single-window-mode-gimp-2-8-confirmed.html
http://www.mmiworks.net/eng/publications/2009/09/gimp-single-mode.html

Már csak arra várok hogy a GNOME fejlesztők mikor fontolják meg, hogy enyhén szólva kicsit barátságosabbá tegyék a File Dialog-ot, amit viszont a Firefox-ban nem szeretek.

Tanulság: Jobb később mint soha.

Hibajelentések és launchpad

A Launchpad egy eléggé érdekes fenomén, egyszerűen nem tudom hova tenni, vannak nagyon jó előnyei, viszont vannak számomra nevetségesnek tűnő hibái.

Mikor azt mondom Launchpad hibajelentés, igazából az Ubuntu ellen való hibajelentési lehetőségre gondolok.

Mivel már jó ideje Karmic van a netbookomon, van bőven mit jelentsek, tehát nagyon érdekelt vagyok ebben a témában.

Ami tetszik az egészben hogy van az Apport, ami egy program hibás leállása esetén összegyűjti a fejlesztőknek szükséges információkat, backtracket meg hasonló dolgokat, amiket nekem nem lenne kedvem összeszedni, viszont szívesen kitöltöm a leírás részt ahol el tudom magyarázni hogy mi történhetett. Tehát ez nagyon megkönnyíti az életemet és gondolom a fejlesztők életét is.

Ami viszont problémás a launchpadben hogy nem lehet megjelölni az aktuális Ubuntu verziót, tehát ha én nem teszem ki a címbe hogy "Karmic", akkor a fejlesztők el kell olvassák a jelentést hogy jöjjenek rá. Elhiszem hogy vannak bugok amik nem verzió specifikusak, viszont abban az esetben meg lehetne jelölni az összeset.

A másik érdekesség hogy ha kiválasztok egy projektet, nem tudok ellene jelenteni hibát, mert azt írja hogy ez nincs a launchpadden hostolva, viszont nem tudom hogy mégis jelenteni lehet ellene hibát csak abban az esetben a csomag neve mellet van az hogy (ubuntu), én gondolom hogy próbálnak különbséget tenni distro csomag és upstream között, viszont nagyon rosszul van szerintem megoldva erre a felület.

Ha már a felületnél tartok azt is meg kell jegyezzem hogy a launchpad és a hozzátartozó segédeszközök(Apport és barátok) nagyon megnehezítik minőségi jelentések beküldését. Amikor hardwarees problémát próbálok jelenteni egyszerűen a "linux(ubuntu)" ellen jelentem, mert nem bírok rájönni hogyan kell ezt rendesen csinálni. Nagyon jól tudom hogy hardwarees hibák nem csak a linux kernel miat vannak, de az Apport és a Launchpad meg se próbál segíteni ebben és a wiki oldalakról inkább nem is nyilatkozok.

Felmentem az #ubuntu+1 -re és kérdezősködtem hogy ezt hogyan kell rendesen csinálni, amire meglepő válaszként azt kaptam hogy jól csinálom, mert nem ismerhetem a rendszert annyira hogy tudjam egyértelműen hogy melyik projekt hibája lehet az én problémám. Tehát végeredményben nem is kell megjelölni egy jelentésnél a pontos projektet, viszont szerintem sokat segítene, ha legalább meg tudnám jelölni hogy "Webcam" probléma.

Végeredményben használható a Launchpad hiba jelentésre mert elég sok hasznos eszköz van hozzá viszont, azon a felületen szerintem jó lenne javítani a jövőben.

Manapság mindenki ért mindenhez

Tegnap este olvastam ezt a szánalmas cikket: http://www.osnews.com/story/21999/Editorial_X_Could_Learn_a_Lot_from_Vista_Windows_7

Teljesen kiakadtam, hogy képes valaki ekkora marhaságot íni egy ilyen viszonylag forgalmasabb helyen. Egyesek azzal védték az illetőt, hogy ez Editorial, tehát az illető saját véleménye, de ez számomra nem mentség, mert az illető a véleményét tényként állítja be illetve következtet is belőle ilyenket:

- Linux alatt nem lehet komoly munkát végezni, nem megbízható
- az X tanulhatna sokat a Vistatól illetve a Win7-től
- az X.org csomag egy darab kutyaszar
- Windows alatt semmi se történik hogyha lefagy a grafikus rendszer

és még sorolhatnám, de nagy kedvem nincs szemetet tolmácsolni, akit ténylegesen érdekelnek ennek az illetőnek a tényei olvassa el a cikket Google Translateel.

Lényeg az egészben hogy semmi baj nincs egy olyan cikkel, ami szíd valamit, amit én szeretek, pl. előszeretettel olvasom a Linux Haters Blog-ot, viszont az ilyen trágyától undorodom.
Hogy miért?
Erre egyszerű a válasz: az LHB írója veszi a fáradságot és sokszor forráskód mélységig utánanéz a dolgoknak és az alapján mocskolja az illető projektet, sokszor jogosan, ezzel szemben ennek a szemétnek az írója, csak a hasára üt egyet és már tudja mi is a probléma.

Tehát mocskolja az X-et, mindenért az X-et hibáztassa és elmondja hogy a Windows grafikus rendszere mennyivel jobb. Mindezt kb. ilyen logikával teszi:
- crashel az Evolution
- az Evolution grafikus program
- Linux alatt a grafikus stack-et X.org-nak hivják
ezekből következik: az X nagyon rossz, a Windows megfelelője sokkal jobb, újra kell írni.

Az író csak ezeket a hibalehetőségéket ejtette ezzel ki:
- GUI keretrendszer
- applikáció kód
- abalkkezelő
- kernel
- grafikus driver
(tudom biztos van ennél sokkal több)

Kíváncsi vagyok hogy a fent felsorolt lehetőségeket, hogy volt képes debugolás nélkül kiejteni...de ha jobban belegondolok a cikk írója valószínűleg nem is tud debugolni, akkor végül is honnan szedi azt hogy az amit mond igaz?

Legközelebbi ilyen cikket továbbítom a kollégámnak Dave Null-nak.

Az oktatás szánalmas

Osztom azoknak a véleményét, akik szerint nem muszáj minden nyílt legyen, sokszor a zárt dolgok győznek, mert egyszerüen erősebbek és ez így van rendjén, mert legalább nyomást gyakorolnak a szabad szoftwareekre, hogy erősödjenek, persze sajnos ez nem mindig jön össze:

az audio fejlesztés még mindig nem zárkózott fel a több éves MS technológiához(Direct Sound), mert minden nagyokos programozó ír egy hangrendszert, amit aztán a Fedora egyből kötelező dologként beépit magának és a többi disztribució is sorra elköveti ugyanezt a hibát.

Viszont vannak sikertörténetek mint például a Firefox, aminek a fejlesztői erősen copyrightolják a nevét meg a lógóját ugyan, de legalább ott van és mellete az Internet Explorer egy kis buta, semmittudó programocska, ami azt a célt szolgálja, hogy rajta keresztül lehet letölteni a Firefoxot.

Sajnos azonban még mindig nem tudja a híres Európai Unió sem, hogy nem csak MS szoftwareek léteznek, ugyanis még mindig nem hallotam arról, hogy az ECDL-en oktatnának több szoftwaret ugyanabból a kategóriábol, nem feltétlenül a nyílt forráskódu szoftwareek hiánya a felháborító, hanem az, hogy csak MS szoftwareeket oktatnak és ezzel elősegítik az MS dominanciáját Európában, ami rendkívüli mértékben gyengíti eme földrész gazdaságát.

A hajam az égnek áll amikor azt hallom valahol hogy "nekem rendes Office kell" vagy amikor átviszek egy .doc fájt valakihez, akinek a legújabb (torrent siterol letöltött) MS Officea van és a dokumentum teljesen szét van esve.

Nem vagyok képes felfogni, hogy miért nem fogja már fel az EU, hogy ezzel az ECDL-el semmit nem ér el, ha ilyen gyenge minőségü és elfogult. Nem értem hogy akarnak váltani alternatív megoldásokra, hogy ha nem gondoskodnak arról, hogy az emberek ismerjék és tudják használni azokat.

A drágalátos román államnak sincs jobb elfoglaltsága a gazdasági válságban, mint hogy MS licenszeket vásároljon. Ezen azonban nem is kéne csodálkozzak, mert már számtalanszor bebizonyitotta, hogy világelső .... korrupcióban.

Ha visszagondolok a középiskolás éveimre, mindig eszembe jút, hogy mennyire szánalmas az oktatás: Turbo Pascal, MS Office meg Foxpro 2.

Turbo Pascal
Minden tanártól ugyanazt a szöveget hallom: "kezdőknek könnyebb", természetesen senki nem mondja el miért könnyebb egy kezdő számára ez a C-nél is régebbi programozási nyelv, amin ugyanúgy tanitanak dinamikus helyfoglalást mint C-ben, viszont Pascalban ez sokkal nehezebb.

Lehet én vagyok szigorú de én nem engedném többet, hogy elavult nyelveket tanítsanak közép iskolában, annak ellenére, hogy a Turbo Pascalnak van nyílt forráskódu alternativája, a Free Pascal. Sok a gyenge programozó, és talán ez az egyik oka.

MS Office
Az MS Office egy jó termék volna, ha megbizható lenne és nem agreszívan profit orientált. Felfoghatatlan, hogy miért élvez ekkora fölényt az oktatásban egy olyan applikáció, ami arról híres, hogy fölösleges pénz kidobásra készteti az embereket, mert saját maga régebbi verzióival sem kompatibilis.

Foxpro 2
Az MS Office-t azért tanítják mert legtöbb helyen "az van" , a Pascalt azért mert "könnyü" , viszont arra még kifogást se keresett senki, hogy a Foxpro-t, miért tanítják, ami nonstandard és elavult.

Még középiskolás koromban, mertem olyat írni az iskola forumára, hogy az ECDL nem ér semmit, amit azonnal töröltek, mert hogy az ECDL oktatás pénzt hoz az iskolának, és természetesen a pénz előrébb van a minőségi oktatásnál, természetesen nem a nyílt technológiák hiányáért kritizáltam, hanem azért mert még Windows alatt is nagyon egyoldalú volt.

Tehát végeredményben az MS és a hasonló termékek sikere az emberek tudatlanságában van., mert ha az emberek nem lennének ennyire tudatlanok, akkor MS terméket csak akkor választanának, ha az teknikai illetve pénzügyi fölénnyel rendelkezni más termékekhez képest.

Ez a helyzet Erdélyben illetve az EU-ban van, de amerikai barátainknak se sokkal jobb a helyezetük: http://blogs.techrepublic.com.com/opensource/?p=811

"ubuntu sucks, linux mint rules"

Íme a bizonyiték arról, hogy nem csak a rendkívül szuper-integligecniával rendelkező programozó hackerek használnak Linux alapú rendszert:

A Microsoft csak saját érdekében adott ki kódot GPL alá

Sokan válon veregettél a Microsoftot a hétfői akciójukért, holott koránsem arról volt szó, hogy a Microsoft segiteni akarta volna a Linux rendszereket, valójában csak magát védte meg egy potenciális pertől, mivel hogy a meghajtója eleve tartalmazott GPL kódot.

Ez a meghajtó azért értéktlen a szabad szoftware világában, mert csak a Microsoft-ot védi meg egy pertől, amire meg lett írva ez a meghatjó, az pedig egy Microsoft technológia, ami elősegíti egy Linux rendszer virtualizációját Windows alatt, ami leginkább a régi Novell esetre emlékezetett, ahol ilyen cselekkel dolgoztak Redmondék.

Nem igazán hiszem hogy sokat segít az hogy Linux rendszert tudunk Windows alatt virtualizálni, ami szervereknél divat, szerintem legalább olyan jól lehet Linux alatt virtualizálni Linux rendszert, akkor meg minek a Windows? Valószínüleg a Microsoft az előbbi kérdés ellentétét próbálja sugalni.

Tehát a történet tanulsága, hogy a Microsoft az csak Microsoft marad.

A Google szerint ideje véget vetni az IE6-osnak

A Google, aki már korábban is éreztette, hogy ideje lenne már váltani az Internet Explorer 6-osról, bejelentette, hogy a Yotube-on ezentúl figyelmeztetések lesznek azok számára akik még mindig ezt az ócska böngészőt használják és vissza fogja szép lassan vonni az IE6-osnak a támogatását.

Az IE6 jelenleg a web fejlesztők legnagyobb rémálma, egy standardokat nem ismerő böngészőként viselkedni próbáló monstrum, ami alúlképzett emberek elfogult döntései miat van még életben.

Erről a fenoménről a jóízlés határain belül többet nem is lehet igazán elmondani, legfeljebb azt, hogy már lassan több mint 8 éves és ez nem a NON-Windows platformot használó emberek ellensége, hanem MINDENKI ellensége aki webet akar fejleszteni és nem kíván leragadni a 8 éves technológiákon.

Tehát ha valakit láttok aki még ezt használja akárhol kérjétek meg, hogy fejezze be ezt az őrültséget, ideje váltani, egy jobb webért.

forrás: http://www.techradar.com/news/internet/youtube-to-stop-ie6-support-616309?src=rss&attr=newsintern

Az Ubuntu portálok jönnek, az Ubuntu portálok mennek

Réges régen a haverjaimmal csináltunk egy portált, egyetlen egy céllal, hogy tudjuk feltölteni olyan anyagokkal, amik az Ubuntus problémákra megoldást adnak. Egyszer fel is keresett valaki a szülővárosom egyik hírportáljától és köszönetet mondott, mert segített rajta az egyik cikkem, aminek persze duplán örültem:
- először is azért mert az én általam megírt cikk segitett rajta
- másodsorban meg azért segített rajta az általam megírt cikk, mert Ubuntu-t használtak a cégnél, megjegyzem akkoriban még nem volt akkora trend az Ubuntu mint most

Idővel sajnos megoldódtak az Ubuntu körüli problémák és ezzel együtt a portálunk jelentősége is megszünt. Miről irjunk ha egyszer minden müködik Ubuntu alatt?!!

Most nemrégiben meg felbukkant ez az "Ubuntu Portál", aminek üzemeltetője eléggé furcsán viselkedett, lásd levelezőlista archívumok. Ennek a portálnak nem hogy a célja még a CMS-e is ugyanaz volt mint a mi portálunknak, legalábbis elméletben. Gyakorlatban, a mi portálunk még mindig üzemel, olyan szinten hogy ott vannak a cikkek rajta, hogyha netalán valaki odatévedne, akkor hátha tudnak valamit segiteni, viszont ennek az "Ubuntu Portál"-nak ez lett a sorsa:



Tovvábbi érdekességeket is megtudtam erről az érdekes jelenségről.

Szerintem ha legközelebb valakinek eszébe jút egy újjabb Ubuntu portált csinálni előszőr gondolja át a következőket:
- tényleg az Ubuntu felhasználók segitése lenne a cél vagy csak a híressé vállás meg Google AdSense pénz?
- van-e elég erőforrás hozzá?
- nem lenne erre jobb alternatív mód, pl: segíteni inkább az ubuntu.hu-t

(Ez nem burkolt ubuntu.hu-reklám volt, aki olvassa a levelezőlistát, az tudja, hogy az ubuntu.hu-t se tartam tökéletesnek, persze ez egy vitatható téma.)

Ezért nem lenne szabad pszichológiai vizsgálat nélkül engedni embereket internetközelbe

Úgy látom nagy konkurenciának néz elébe a Google :D

A Microsoft megigérte hivatalosan hogy nem perel be senkit a .NET-ért

A Microsoft emberei, akik olvassák a Linuxos hirportálokat, megunták, hogy a zelóták mocskoskodó cikkeket írnak a Monoról és elhatározták, hogy kezükbe veszik az ügyet. Ezeknek a cikkeket író embereknek nagy része gyakorlatilag nem is programozó, arról nem is beszélve, hogy nem néznek utánna semminek(wikipedia rulz), viszont slashdotot olvasnak és úgy vélik, hogy akkor már mindent tudnak.

Tehát elege lett ebből a sok szenycikkből a Microsoftnak és hivatalosan megigérte, hogy nem fog beperelni senkit aki C#-ot vagy .NET-et implementál vagy használ.

Sajnos sok zelóta munkanélküli lesz ezek után, mert már nem fognak tudni írni cikkeket arról, hogy mennyire rosz döntést követ el a Canonical hogy Mono alapú applikációkat tesz bele az alap Ubuntu telepitésbe illetve RMS szabadalomtengerallattjárójárol, ami leginkább a Coupling címü sorozatból Jeff beszólásaira emlékezetet.

Cikkek ezzel kapcsolatban:
http://port25.technet.com/archive/2009/07/06/the-ecma-c-and-cli-standards.aspx
http://linuxhaters.blogspot.com/2009/06/to-all-you-mono-haters.html

Netbookok és a fejlesztők

Már eltelt egy kis idő mióta megvettem a netbookomat. Amikor vettem még nem igazán tudtam mi lesz a fő célja, csak azt, hogyha a laptopom feldobja a talpát akkor át fogja venni a helyét. Kezdetben egy ideig, normál desktop volt rajta, de utánna meggyőződtem hogy az Ubuntu Netbook Remix desktop a legideálisabb neki.



Az UNR legnagyobb előnye az, hogy nagyon spórol a hellyel és rendkívül hatékony a használata. Az UNR az én Firefox beálitásaimmal együttesen egy rendkívül használható és helytakarékos felületet eredményeznek.



Az UNR felülete rendkívül egyszerü és intuitiv, egy felhasználó nagyon hamar hozzá tud szokni. A barátnőmnek kedvence lett a kis gépezet illetve azon lévő rendszer és nem igazán kelletett magyarázzam neki hogy mi mit csinál, persze ehhez hozzá kell tegyem, hogy használ Linux-ot.

Webfejlesztésre egy pár hangolással nagyon jól lehet használni, sőt segít, hogy meg lehet nézni rajta az oldalt egy valódi 1024x600-as képernyőn illetve az én modellem elbír egy Netbeans+VirtualBox párost. Természetesen a Netbeansre is kicsit rá kell dolgozni, hogy hatékony legyen ilyen kis képernyőn.



Ami megint pozitívum, hogy kis méretének köszönhetően ha megbeszélésekre kell menjek akkor könnyen magammal tudom vinni a kis gépecskét illetve pár kattintással rá tudok kapcsolódni Wifi hálózatokra, tehát ideális ilyen helyzetekre.

Természetesen nem fogja felváltani az itthoni munkaállomásomat, viszont sok esetben nagyon praktikus szerkezet, amivel jól lehet kódolni.

A Canonical agreszíven próbál változtatni

Sajnos az új értesitési rendszer az Ubuntuban gyakorlatilag használhatatlan, egyszerüen nem természetes és több vitát váltott ki még az Ubuntu fejlesztők körében is. A Canonical már szinte fanatikusan hitte hogy jól csinálják ezt, annyira, hogy egy-egy Canonical alkalmazott csak azt nyilatkozta külső Ubuntu fejlesztőknek, hogy "ezt így kell megcsinálni és nem áll módomban elmagyarázni hogy miért".

Korábbi bejegyzéseimben írtam hogy ez egy mennyire rosz ötlet meg sokan mások is mondták, most meg is tapasztaltam, az hogy pár másodpercíg látom hogy valaki irt nekem a pidgin-en, gyakorlatilag nem jó semmire, mert lehet pont olvasok valamit és mire felkelti a figyelmemet, már eltűnik. Nem mintha sokat ér akkor hogyha meglátom időben, mert akkor is le kell olvassam hogy ki írt nekem(pár másodperc alatt), meg kell nyissam a chat ablakot és a megfelelő fülre kattintsak, ahelyett hogy rákattintsak a buborékra, és egyből oda vigyen.

Legtöbbször nem ér semmit ez az értesítés, ennyi erővel ki is kapcsolhatom teljesen, mert egy két esetet kivéve semmire se jó úgy ahogy van. Az Ubuntu fejlesztők is ezen a véleményen vannak mostmár de ahelyett hogy megoldanák ezt a problémát, azon gondolkoznak hogy akkor ott ahol a jelenlegi értesítés nem ér semmit, ne legyen értesítés egyáltalán. Tehát magyarul mégjobban butitani akarják a rendszert.

Szerintem mégjobban le fogják butitani az egészet és egy két kiadás múlva rájönnek hogy csak olajat öntöttek a tűzre és le fogják másolni a KDE értetítés koncepcióját, ott ugyanis én döntöm el, hogy mi jelenjen meg és hogy, nem a Canonical alkalmazottak, nem Mark Shuttleworth, hanem én, a felhasználó.

Az új netbookom és amire használom

Véleményem szerint a netbook az aminek a notebook kellene lennie: hordozható. Elhatároztam hogy veszek én is egyet, lássam mit tudok kihozni belőle. Nagyon tetszik a netbookokban hogy nem kell nagyon messzire menjek, hogy találjak olyat, amin minden egyszerüen müködik hardware szempontból Linux alatt.

Visszonylag kevés keresgélés után az MSI Wind mellet döntöttem, annak ellenére hogy azt vitték vissza a legtöbben, egyszerüen ez a modell felelt meg legjobban a követelményeimnek. Tehát megrendeltem, vártam, elmentem a kézbesitő cég raktárába, kifizettem és átvettem a netbookot(Fan curier rulz), hazamentem és megtapasztaltam azt amit mindenki más aki ilyet vett.

Az MSI Wind egy jó modell, jó hardwaree van jó árban, viszont a nagy problémája a software, ott elvérzik kegyetlenül, SUSE Linux Enterprise Desktop(SLED) van rajta előtelepítve, aminek az előnyei az, hogy van rajta flash, java illetve skype alapból, kb ennyi az előnye, viszont a hátrányai kegyetlenek. Ez nem egy anti-SUSE post akar lenni, jó magam is használok openSUSE-t és meg vagyok elégedve vele, nem is lett volna probléma, ha SLED helyett openSUSE lett volna rajta(akinek nem esett volna elsőre le, a kettő nagyon nem ugyanaz). Tehát az egyetlen probléma azzal hogy SLED volt előtelepítve a netbookra, az hogy SLED volt rá telepítve. Enterprise operációsrendszer egy netbookra? WTF?

A nagy probléma a SLED-el, hogy nem netbookra tervezték, hanem nagyvállalatok desktopjaira, csak 3 problémát említek meg erről, ami engem elídegenített attól, hogy SLED-et használjak rajta, annak ellenére, hogy openSUSE-t boldogan használok:

- a képernyő beálitásoknál nem tudtam rákapcsolni a nagy(22''-es) képernyőmre úgy hogy annak natív rezolucioóját használjam, még tippet sem adott hogy esetleg ha xorg.conf kedvemben lennék akkor hol keressem a szügséges beállitásokat, nem mintha a 21. században túl sok kedvem lenne conf fájlokat szerkeszteni azért hogy müködjön rendesen a képernyőm

- a hállózat beálitás iszonyú friggid rajta, egy netbooknál illetve laptopnál elvárom hogy minél könnyeben menjen a hálózat, viszont a SLEDnél: root jelszó, YAST, kérdések amikben szerepel /etc/resolv.conf. Azt hiszem kb, ezt el is magyaráztam ezekkel a kulcsszavakkal, nem akarok nagyon belemenni a teknikai részletekbe, lényeg, hogy nehéz használni, nem hordozható gépre való.

- szoftware telepitési pokol, akartam volna egy JDK-t meg egy két egyébb finomságot feltelepíteni, de rá kellet jönnöm, hogy nincsenek betéve a YAST-ba a tárolok, gondolom magamban, hát ez nem probléma, rákeresek a googleben és beteszem, csak nem lehet nehéz, nem is lett volna, viszont csupán egy dolog akadályozott meg, az hogy nem léteznek SLED-es tárolok csak valami DVD-ről lehet telepíteni dolgokat.

Tehát röviden és tömören megfogalmazva az MSI a linuxos szériáját a disztribució megválasztásánál rontotta el, de ott végzetesen, ami nagy kár mert tényleg jó gép.

Szerencsémre a Jaunty-t pont egy nappal később adták ki, úgyhogy nem haboztam gondolkodás nélkül feltelepítettem az Ubuntu Netbook Remix-et amin ugyancsak müködött minden viszont megoldotta a SLED hiányosságait.

Annyira megtetszett ez a netbookos dolog, hogy elmentem és vásároltam egy wireless routert és egy Logitech billentyüzetet. Tehát végeredményben van:

- egy nagy kapacitásu hard diskkel rendelkező asztali PC-m
- egy hagyományos laptop
- egy erősitő szép nagy hangfalakkal ellátva
- egy wireless router
- illetve egy USBs billentyüzet

Sokan azért kritizálják a netbookokat, mert kicsi a képernyőjük illetve billentyüzetük, ami legtöbbször előny, de amikor itthon vagyok hátrány a 22''-es képernyő mellet, viszont senki se tiltja meg hogy azt szépen bedugjam a netbookomba és kihasználjam a netbookommal is. Tehát amikor itthon vagyok akkor használhatom 1680x1050-es felbontással és egy USBs billentyüzettel mint egy normál asztali PC-t, amikor viszont megyek egyetemre meg hasonló helyekre, akkor egy kicsi, könnyen hordozható netbookként használom.

Egy másik fontos dolog az életemben az a zene, viszont ebben a felállásban van 3 gépen és 1 erősitő, szerencsémre itt jön be az XMMS2, ami segítségével meg tudom csinálni hogy egy gépről menjen a zene, viszont a többiről tudjam irányítani, amit a wireless hálózat segitségével gyakorlatilag akárhonnan tudok csinálni a lakásból.

Amit nem említettem még hogy ennek a modellnek nagyon jó az 1.3 MPes kamerája, ki tudtam menni vele az erkélyre és akivel éppen skypeoztam gyönyörködhetett a kilátáson.

Webprogramozók figyelem: ez a kis netbookocska megbír egy virtualboxot illetve egy netbeanst egyidőben.

Persze amit még eddig csináltam ezekkel a kütyükkel még mindig kevés, még mindig hiányzik egy webes torrent kliens illetve hallotam hogy a pulse audio segitségével át tudok irányitani hangokat egyik gépről a másikra, de ez már a jövő titka.

Nyulas-Jaunty-s hétvége aminek még nincs vége

Csütörtökön megkaptam az új MSI Wind Netbookomat(ez külön bejegyzést érdemel), pénteken sikeresen fel tudtam rakni rá egy Jauntyt, szombaton már készen állt hogy menjek el vele az itteni(értsd Marosvásárhely) Jaunty összejövetelre. Voltunk elegen, de lehettünk volna sokkal többen, ezt arra értem hogy voltak emberek akik magyar előadások hiányában nem jöttek el, amit nagyon sajnálok, mert ez nem lett volna egy olyan probléma amit kicsi szervezéssel nem lehetett volna megoldani, de mi nem reméljük, hanem tudjuk, hogy a következő úgyis jobb lesz ilyen téren. :)

Mivel én nagy slashdot-olvasó vagyok, az első előadás sok újjat nem mondott, a második sem, mert ismerem nagyon jól az Ubuntu szerver változatot, a harmadikban volt egy két érdekesebb dolog számomra, mert ott a román Ubuntu közösségről volt szó meg a lokalizációrol.

Hogy mire nem képes egy theme meg egy ikonszett, azt az a tény bizonyítja, hogy volt aki ezek miat azt hitte hogy Windows van a netbookomon :) , azokívül meg el kellet magyarázzam, hogy Suse Linux Enterprise Desktop volt rajta eredetileg, ami nem a legjobb megoldás netbookokra.

Mindezekután elmentem a barátnőmhöz, ahol addig kinlódtam amíg müködésre nem bírtam a clicknetjét(olcsó USBs modemnek híg a leve), természetesen sikerrel.

Másnap(vasárnap) lementünk a nyaralójukhoz ahol akartunk volna fényképezni, de le volt merülve az akumulátor, szerencsére ott volt kéznél a netbook és rájöttem hogy milyen jól lehet fényképezőgépnek használni, azt leszámitva hogy szembe néz a lencse :)

Nagyon jól telt ez a FAIL mentes hétvége, de sajnos a kellemes része már véget is ért mert a kávém kortyolgatása befejeztével indulhatok neki a melónak.

Vírusok Linux alatt

A vírus témagyon vitatott lett mostanság a Bitdefender akciója miat, sokan nincsenek teljesen
tisztában azzal hogy Linux alatt mit jelent egy vírus, ezért elhatároztam hogy elmagyarazázom.

1973-ban fejlesztették ki a legelső C-ben írt Unixot, aminek az alábbi fontos karakterisztikái voltak:
- multiuser volt alapból
- nem adott direkt memóriahozzáférést

2000-ben jelent meg a Windows 2000 ami végre multi user volt.

Tehát ennek a kis történelem leckének az a lényege hogy már csak a multi user implementálása mennyi időbe telt a Microsoftnak, persze előtte rá kellet jöjjön hogy egyáltalán szügség is van erre. Tehát már 73ban tudták a Unix fejlesztői azt amire Microsofték csak 2000-ben jöttek rá.

A vírusok könnyü terjedése illetve beékelősése a rendszerbe ennek volt köszönhető, mert nem lehetett korlátokat szabni, mert minden számitógép felhasználónak szabad volt mindent csinálnia.

Most páran biztos elgondolkozhatnak azon hogy ha 2000 óta ez van akkor miért zabálják még mindig a vírusok a Windowsos gépeket. A válasz kicsit komplikáltabb:

2000-ig teknikai okokból volt jó világuk a vírusoknak, 2000 után technikai meg pszichikai okok segitették a kártevőket előre.

Volt multiuserünk, viszont az addigi programok megszokták hogy mindent csinálhatnak és a Microsoft nagy híve a visszafelé kompatibilitásnak, ez volt a dolog első fele, ez nem is lett volna akkora baj.

Ami az igazi oka a vírusoknak az éppen az ami előre viszi a windowst, az hogy egy titkárnő operációs rendszer, meg szokták az emberek hogy: elindít setup.exe, next, next, finish viszont, hogy ez könnyü legyen kell administratori jog, és itt a probléma: A legtöbb windows user admin usert használ!!!

Tehát eddig elmagyaráztam miért vannak elterjedve a vírusok windows alatt csak azért hogy most tudjam elmagyarázni hogy linux alatt miért nincsenek elterjedve!

- nincs annyira elterjedve felhasználó téren
- rendkívül gyorsan érkeznek a biztonsági foltok
- legtöbb szoftware központosított tárolókból származik
- nem szokás rootként használni a rendszert
- nincs mindenhez állandó bináris interface

Itt a magyarázat arra, hogy miért kell sudo, és miért kell jelszót írni, mert ha nem kellene, akkor legalább olyan könnyen terjedne a vírus mint windows alatt. A lényeg az, hogy a vírus nem tudja a jelszónkat, ezért nem tud olyan dolgokat csinálni amihez mi be kell írjuk a jelszót.

Attól hogy nem tud a vírus rendszerszinten terjedni még okozhat kárt, tehát futtatható állományokat Linux alatt is veszélyes fogadni.

A Linux még mindig nem elég vírus barát platform
Nagyon kevés vírus van linux alá és nagyon kicsi az esélye hogy azok sikeresen kárt is tudnak tenni.

Egy vírusírtó nem garantál semmit
Attól hogy van vírusírtó feltéve még könnyen megfertőzhet egy új vírus amit az nem ismer.

A antivírusok lassuak
Egy antivírus program mindig kell fusson és ellenőrizzen mindent, ami egy lassu folyamat.

Tehát ezért van az hogy én nem ajánlom senkinek hogy használjon antivírus programot linux alatt.

Kellemes Husvéti Ünnepeket!!

Kellemes husvéti ünnekepet kivánok mindenkinek, sok sörrel, borral, pálinlával és jó hangulattal füszerezve!!!

Ha valaki tud egy nekem való netbookot, szóljon

Rá akarom szánni magam, hogy vásároljak egy netbookot, de nem igazán kaptam olyat ami nekem való, már fórumokon is kérdeztem de semmi. Az alábbi dolgok érdekelnének:

- minden hardware eszköz kizárólagosan 100% linux kompatibilis kell hogy legyen, semmi broadcom és hassonlóak

- minden funkció sleep, hibernate stb. teljesen hibátlanul kell hogy müködjön linux alatt

- 3d gyorsitás, intel elégséges

- nem szabad legyen rajta előtelepített windows

- legalább 1Megapixeles kamera

- hibátlanul müködő hangkártya, Skypeal is müködjön együtt

- ethernet wireless csatlakozó egyaránt kell

- lehessen csatlkoztatni külső képernyőket

- nem lehet Acer(utálom a márkát)

Ha valaki tud olyan netbook modelt, ami ezeknek megfelel megkérjen szóljon mert nem igazán kapok. Ha meg van valaki aki programozott netbookon, megkérném hogy mesélje el a tapasztalatát.

A Linux alapitvány adaptálni fogja az openSUSE build servicet

Adthattam volna azt a címet is, hogy "A Linux alapitvány adaptálni fogja az openSUSE build servicet avagy a sok windows fejlesztő befoghatja a p*fáját ezentúl", de sajnos nem fért ki.

Sok windows fejlesztő azzal macerált engem hogy "Háde linuxra nehéz fejleszteni mert ott az a sok disztribució, csomó forditás meg minden, nem éri meg, csak kinlódás az egész.", na de eznetúl kellesz jobb ürügyet találjanak, mert a Linux Fejlesztői Hálózaton(LDN) ott lesz az openSUSE build service, ami gyakorlatilag azt jelenti hogy majd a build service elintézi a "piszkos munkát", a fejlesztő csak fejltölti a forrását és visszakap minden "fontosabb" disztróra müködő csomagokat.

Aki meg azt mondaná, hogy ez valószinüleg félkész termék, annak csak annyit, hogy az openSUSE 11.1-et teljesen ezzel csinálták meg.

Tudom, hogy még így is megmarad a Visual Studio(vagy hogy a csudába hívják) milyen jó szöveg, arról viszont a tegnap olvastam, hogy még sem olyan jó mint amilyennek egyesek mondják akik valószínüleg mást nem is használtak.

Figyelem, mindenki jól nézzen körül, háhtha windowsimádó barátja rendelkezik ezekkel

Ma akadtam rá egy elég szép listára amin szerepel egy rakás kütyü amin természetesen linux van.

Itt a link: http://www.linuxdevices.com/articles/AT8349493265.html

Nézzétek jól meg, ha valamelyik diehard windowsos haverotok rendelkezik a fent említett eszközök egyikével, akkor sürgősen figyelmeztessétek, hogy cseréljék ki, mert akárhogyis kínlódnak, erre nem fognak tudni rakni, Norton/Kasperski/Panda/ vírusírtót, se Microsoft Office 2007-est, se Internet Explorer 6-ost!

Szegények biztos úgy fogják érezni magukat hogy át lettek verve.

A KDE halad, míg a GNOME stagnál

Az eredeti cikket itt lehet olvasni, semmi köze nincs a KDE jelenelegi problémáihoz, teljesen programozó orientált módon elemzi a dolgokat. A lényege az, hogy fel kell készülni a jövöre, meg kell húzni a vonalat és kell haladni. Mióta kijött a KDE 3.0 illetve a GNOME 2.0 sokat változott a világ, azt nyilatkozta, hogy nem valószinü, hogy ezekkel lehet a végtelenségig előrehaladni, és már kihoztak mindent amit lehetett.

Egy pár egyszerü példával élve: amikor kijött a legelső KDE 3-as, akkor még nem voltak widgetek(személy szerint engem még most sem érdekelnek) , nem voltak 3D gyorsítással rendelkező desktopok, nem volt ennyi applikáció illetve nem volt mindenütt elterjedve az internet. Manapság divat lett egyeseknél, hogy a desktop tele legy egy rakás kacattal, amik nem csinálnak nagy dolgokat, de fontos hogy könnyen lehessen őket leprogramozni. Jelenleg elég sok ember rendelkezik 3D gyorsítással biró videókártyával és ritkán használja ki, itt jönnek be a desktop effektek, amiktől egyre többet elvárunk. Mivel sok programunk van, már elvárt dolog, hogy tudjanak ezek komunikáljanak egymással, pl zene lejátszó a messenger programmal. Az meg, hogy manapság több ember rendelkezik internettel csak a kacatok(aka widgetek) szerepét erősíti.

Fenti példákkal csak azt akartam illusztrálni, hogy rengeteget változott minden mióta kijöttek ezek a desktopok és ezeket valaki le is kell programozza, viszont a "régi" technológiával nem lehet mindent programozó barátságosan implementálni ezért kell néha előrelépni.

Rengeteg probléma alakult ki a KDE 4 megjelenése óta, de gyarkorlatilag egyik se annak köszönthető, hogy felkészült ez a linux kernelnél is (kód nagyságban)nagyobb projekt, a jövőre. Sajnos a GNOME projektnek még fogalma sincs hogy mit kellene csinálni a jövő érdekében, ezt ők maguk mondták, de remélhetőleg ők is fel fognak zárkózni, unalmas is lenne a Linux desktop egy is verseny(rivalizálás) nélkül.

Dropbox - Fájdalomentes fájlszinkronizáció illetve fájlmegosztás egyszerü halandóknak

Miután megvásároltam a másik laptopomat, arról álmodoztam hogy bárcsak lenne egy közös mappa a két gépen amibe ha teszek valamit az egyik gépen megjelenik a másikon is. Persze erre akkor is kaptam több megoldást de valahogy egyik se volt az igazi, vagy túl komplikált volt.

Ma rábukkantam egy kiválló megoldásra, a neve Dropbox, és alapból ad mindenkinek 2GB online tárhelyet, ami segitségével szinkronban tud tartani mappákat több gépen is. Ha meg mindez nem lenne elég ott van az a tény is, hogy multiplatform, tehát ugyanazt a mappát szinkronban tudjuk tartani Windowson meg Mac OS Xen is és ha egyik kollégánknak van Dropboxa, akkor tudunk egymással mappákat megosztani, pl közös kirándulásról készült képet.

Persze ezzel is úgy van mint minden más szolgáltatással, hogy 2GBig ingyenes, viszont akinek több kell az vásárolhat több tárhelyet. Aki meg ajánlja ezt másoknak is, az kap pluszba tárhelyet egészen 5GBig.

Szerintem kár ennél jobban bemutatni, csatoltam egy videót és aki regisztrálni akar az megteheti itt utánna innen letöltheti a klienst, ami gyakorlatilag egy nautilus plugin, de ha egyszer elindult, csinálja a dolgát fájl kezelőtől függetlenül.

Végezetül itt a videó ami sokkal többet elmond mint 100 szó:

Kijött a PHP 5.3.0 RC1

Végre kint van a rengeteg újdonságot hozó PHP 5.3.0 első kiadásra szánt változata. Sajnos egy jó darabig még kellesz várni amíg kijön a végleges változat és elkezdenek fríssiteni a tárhelyszolgáltatók, de betekintést nyerhetünk abba, hogy mit hoz ez az új verzió:

Névterek
Várva várt dolog ez sajnos kicsit furcsa elsőre hogy a '\' operátort kell ehhez használni, de ennek is megvan az oka, hosszú tárgyalások után született ez a döntés.

Sebesség optimizációk

Késői statikus csatolás
Nehéz elmagyarázni, pélán keresztül könnyebb megérteni: http://php.net/lsb

Lambda függvény és zártság
Eez a két dolog együtt nagy dolgokra képes, lényege röviden, hogy a ezentúl lehet anonym függvényeket deklarálni illetve, függvényt függvénybe, ezeknek előnyeit eddig a JavaScriptben tapassztalhattuk.

NOWDOC
Egy új fajta string kifejezési szintaxis.

PHAR
PHP Archive, JAR szerü lehetőséget ad, hogy az forrásálományainkat egy fájlba tegyük és onnan futtasuk.

Enchant
Egy standard API a legtöbb helyesírás ellenőrző könyvtárnak.

És sok más itt fel nem sorolt újjítás.

Webes fontok

Csodálkozom hogy az Ubuntu fejlesztői ezt a témát kihagyták, az mp3-ra meg külömböző codecekre van kérdés és automatikus telepítés, de a Microsoftos fontok telepitése nincs ilyen szépen kidolgozva. Firefox alatt csak most lesz a 3.1-esbe font-face támogatva ami megengedi fontok injektálását böngészőbe, tehát abszolút nincs kifogás ennek a problémának az elhanyagolása.

Szabadság ide, szabadság oda, az MS fontoknál csak egy EULA van, viszont keményen befolyásolhatja azt, hogy hogyan jelenít meg a böngésző egy oldalt.

Szerencsénkre, a CSSnél lehet alternatív font családokat megadni, és ennek a segítségével egész jó alternatívákat tudunk adni MS fonttal nem rendelkező kollégáknak: http://mondaybynoon.com/2007/04/02/linux-font-equivalents-to-popular-web-typefaces/

Várhatóan a firefox 3.1es után más lesz a helyzet.

Egyetemi tanárok se tudják manapság hogy mit beszélnek...

Néha csodálkozok, hogy hogyan kapnak doktorátust egyetemi tanárok akik az alábbiakat mondják:

- Linux alá is ugyanolyan könnyü vírust írni, csak kevesen használják és nem éri meg.
- Windowst a legkönnyebb használni.
- Egyik platform alá sincs annyi program írva mint Windows alá.

Mikor ilyen szük látókörü kijelentéseket hallok, el szoktam gondolkodni azon, hogy vajon igaz-e egyáltalán a többi dolog, amit a tanár mond...

Érdekes tény: a legjobb tanárok Linux alapú rendszert használnak, biztos véletlenül.

De vegyem sorba miért is marhaság ha valaki a fenti mondat egyikét használja:

- Linux alá is ugyanolyan könnyü vírust írni, csak kevesen használják és nem éri meg.

Tudtommal a legtöbb szerver Linux alapú, de ha nem is a legtöbb, akkor is annyi, amennyít megérné megcélozni, szóval akik spammelni akarnak, azoknak kiváló cél platform lenne. Linux alatt legtöbb procesznek nincs root hozzáférése, windows XP alatt a legtöbbnek van, Vista alatt meg ha nem akarod, hogy minden apró müvletnél kérdezgessen olyan dolgokat amikre amúgyis continuet nyomsz, akkor ott is van. De vegyük a számokat Windows alá több százezer vírus van, és aki olvasta a híreket hallota, hogy mekkora károkat okoznak, Linux alá alíg 100, GAME OVER.

- Windowst a legkönnyebb használni.

Ez félig igaz ha a végére ezt odatesszük: annak aki eddig is évekig Windowst használt...
A legtöbb felhasználó amúgyse operációs rendszert használ hanem az alá írt applikációkat.

- Egyik platform alá sincs annyi program írva mint Windows alá.

Egyik platform alá sincs annyi vírus, azzal mégse dicsekszik senki. Viszont azok elfelejtik említeni, hogy ezeknek jó részüket lehet wine alatt futtatni, és a legtöbbnek van alternatívája.

Tehát ezkről ennyít, további érdekes tény, hogy akik ezeket állitották, életükben 1 napot se használtak egy Linux disztrót, mindenesetre, eléggé szomorú hogy doktorátussal rendelkező tanárok, elkezdenek férrebeszélni olyan dolgokról, amit nem is ismernek.

Kubuntu manapság

Nem tudom miért is strapálja magát a Canonical azzal hogy kiad KDE alapú disztrót. A Kubuntu az Intrepid Ibex óta egy nagy zsákutca mindenkinek aki KDEt akar használni.

Nagyon nagyot csalódtam a Kubuntuban, nem gondoltam volna hogy ezt fogja csinálni a Canonical. Szégyent hozott magára és a KDEre egyaránt. Fölösleges leírjam mi a baj a Kubuntuval, mert többet érek azzal ha azt írom mi az ami nem baj vele, ami gyakorlatilag semmi, mert minden defektes ebben a disztróban, de leírok egy pár nagyobbat:

- nincs KDE 3
- hálózat nem megy
- kopete nem mutat contact photokat
- az instalalója emlékeztet a Windows 95re
- amarok 2es minden csak nem szép és pláne nem használható

Nagyon nagy elfogultság kelletett ahhoz, hogy ráerőszakolják mindenkire a KDE 4estmeg minden programot amit iszonyúan rosszul válogattak.

Erre a bejegyzésre válaszolva ezeket tudom mondani:

"Quassel IRC kliens, a Konversation fejlesztése megszűnt, nem portolják QT4-re"

A Konversation aktívan van a mai napig is fejlesztve, viszont sok hacket tartalmaz, mivel nem nagyon voltak IRC kliensre szánt UI elemek. A Quassel meg profiknak szánt IRC kliens, és pár megabájtért cseréli le ezzel a Konversationt a kedves dev csapat.

"KMail/Akonadi, valamint Amarok2 (Amarok 1.4 nem érhető el többé)"

Amarok 2-t hasznáni 1.4es helyett legalább akkora hiba mint amit fent emlitettem, rengeteg hibát tartalmaz, de ez nagyon nem érdekli a Kubuntu fejlesztőket.

"Új hálózatkezelő plasmoid"

Ez nem csak a Kubuntu fejlesztők hibája, hanem a KDE fejleszőké, akik azt hiszik, hogy mostantól mindent plasmoidba kell megcsinálni.

"A fejlesztők várják a tesztelők visszajelzéseit, hogy a Jauntyra minél több hibát tudjanak javítani."

Maga a Jaunty egy nagy hiba az Intrepiddel együtt.

Jelenleg egyre többen térnek át a Kubuntus emberkék OpenSUSEre és ha Canonicalék nem térnek észhez könnyen elveszthetik a Kubuntus felhasználóit. Valahogy még mindig nem tudom felfogni, hogy tudnak elrontani egy disztrót ami régen az egyik legjobb volt.

Egy idétlen nő az Ubuntut és a Dellt hibáztatja a saját hülyeségéréért

Nem szeretek ilyen stílusban írni, de ezt másképp nem lehet elmondani azoknak, akik esetleg lemaradtak a nagy sztoriról.

Tehát mint ahogy a cím is jelzi, van egy idétlen nő, aki nyílván nem ért semmit a számitógépekhez, arról nem is beszélve, hogy fogalma sincs arról, hogy mit jelent az a hogy operációs rendszer.

Ez a nő egyetemen van, ahogy én értettem levelezésesen, lényeg, azon van hogy szügsége van egy számitógépre amin van internet és egy szövegszerkeztő.

A történet, úgy kezdődik, hogy fellép a Dell honlapjára, kiválasztott egy 1,100$os gépet, megrendeli, mikor megérkezik, csodálkozik, hogy nem Windows van rajta hanem Ubuntu. A nő mérgesen felhívja a Dell ügyfélszolgálatát, megmondják neki, hogy kicserélhetik más gépre, de ők személy szerint ajánlják a gépet. A nő hallgat rájuk, megtartja a gépet utánna meg egy paraszt hír portál ír egy cikket, hogy mennyire rosz és használhatatlan az ubuntu, mert a nő nem tudta a Verzion CDjéről feltelpíteni a modem drivert, illetve túl boldogtalan volt, hogy rájöjjön, hogy az OpenOfficeal dokumentumokat szerkesztenek.

A történet ezzel nem ér véget, mert utánna még ez a parasztokból és teknikailg hozzá nem értő emberekből álló hírportál jól megszídja az ubuntu felhasználókat, illetve készitőket.

Mindenki, aki rajta van az ubuntu levezőlistán tudja, hogy én egyszerü felhasználó párti vagyok, egyszerü felhasznló párti vagyok, nem idióta párti vagyok.

Ezekkel a dolgokkal nem vagyok tisztában a cikk olvasása után:

1) miért vásárol valaki számitógépet ha nem ért hozzá?
2) saját döntéséért miért hibáztat valaki mást?
3) aki nem tudja mi az az operációs rendszer, miért akar internet telepíteni? és ha lássa hogy nem megy, miért nem keres hozzá értő embereket?
4) miért van az, hogy ilyen bunkók járnak egyetemre, akik nem tudnak megkapni egy szövegszerkesztőt, aminek a nevében szerepel is maga a szó?

Elképesztő, hogy az emberek mennyire meszzire mennek, hogy az Ubuntut és a Dellt hibáztatják, mert a nő kiesett az egyetemről, csak azért hogy egy botrányos felkapott sztorit írjanak.

Qt mostmár LGPL alatt

A Nokia ezennel bejelentette, hogy szakítva a Trolltech korábbi üzleti modeljével, LGPL alá is elerhetővé teszi a Qt-t, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a KDE is valoszínüleg elérhető lesz LGPL alatt.

Ez a döntés azzal együtt, hogy a KDE immár windows alatt is megy nagy lavinát fog elínditani, remélhetőleg megoldja azt a problémát is, hogy a legtöbb platformfüggetlen komerc program GTK-val van megírva, ami azért rosz, mert közdtudott, hogy a GTK korán sem tud(nem is akar tudni) olyan jól alkalmazkodni a környezethez mint a Qt.

Sokan, köztük Mark Shuttleworth is örömmel fogadták a hírt és nagy reményeket füznek a Qt jövőjéhez. Sose lehet tudni mit hoz a jövő, de ebből a döntésből kifolyólag remélhetőleg jót.

forras: http://www.qtsoftware.com/about/news/lgpl-license-option-added-to-qt