Sajnos az új értesitési rendszer az Ubuntuban gyakorlatilag használhatatlan, egyszerüen nem természetes és több vitát váltott ki még az Ubuntu fejlesztők körében is. A Canonical már szinte fanatikusan hitte hogy jól csinálják ezt, annyira, hogy egy-egy Canonical alkalmazott csak azt nyilatkozta külső Ubuntu fejlesztőknek, hogy "ezt így kell megcsinálni és nem áll módomban elmagyarázni hogy miért".
Korábbi bejegyzéseimben írtam hogy ez egy mennyire rosz ötlet meg sokan mások is mondták, most meg is tapasztaltam, az hogy pár másodpercíg látom hogy valaki irt nekem a pidgin-en, gyakorlatilag nem jó semmire, mert lehet pont olvasok valamit és mire felkelti a figyelmemet, már eltűnik. Nem mintha sokat ér akkor hogyha meglátom időben, mert akkor is le kell olvassam hogy ki írt nekem(pár másodperc alatt), meg kell nyissam a chat ablakot és a megfelelő fülre kattintsak, ahelyett hogy rákattintsak a buborékra, és egyből oda vigyen.
Legtöbbször nem ér semmit ez az értesítés, ennyi erővel ki is kapcsolhatom teljesen, mert egy két esetet kivéve semmire se jó úgy ahogy van. Az Ubuntu fejlesztők is ezen a véleményen vannak mostmár de ahelyett hogy megoldanák ezt a problémát, azon gondolkoznak hogy akkor ott ahol a jelenlegi értesítés nem ér semmit, ne legyen értesítés egyáltalán. Tehát magyarul mégjobban butitani akarják a rendszert.
Szerintem mégjobban le fogják butitani az egészet és egy két kiadás múlva rájönnek hogy csak olajat öntöttek a tűzre és le fogják másolni a KDE értetítés koncepcióját, ott ugyanis én döntöm el, hogy mi jelenjen meg és hogy, nem a Canonical alkalmazottak, nem Mark Shuttleworth, hanem én, a felhasználó.
2009. április 28., kedd
2009. április 27., hétfő
Az új netbookom és amire használom
Véleményem szerint a netbook az aminek a notebook kellene lennie: hordozható. Elhatároztam hogy veszek én is egyet, lássam mit tudok kihozni belőle. Nagyon tetszik a netbookokban hogy nem kell nagyon messzire menjek, hogy találjak olyat, amin minden egyszerüen müködik hardware szempontból Linux alatt.
Visszonylag kevés keresgélés után az MSI Wind mellet döntöttem, annak ellenére hogy azt vitték vissza a legtöbben, egyszerüen ez a modell felelt meg legjobban a követelményeimnek. Tehát megrendeltem, vártam, elmentem a kézbesitő cég raktárába, kifizettem és átvettem a netbookot(Fan curier rulz), hazamentem és megtapasztaltam azt amit mindenki más aki ilyet vett.
Az MSI Wind egy jó modell, jó hardwaree van jó árban, viszont a nagy problémája a software, ott elvérzik kegyetlenül, SUSE Linux Enterprise Desktop(SLED) van rajta előtelepítve, aminek az előnyei az, hogy van rajta flash, java illetve skype alapból, kb ennyi az előnye, viszont a hátrányai kegyetlenek. Ez nem egy anti-SUSE post akar lenni, jó magam is használok openSUSE-t és meg vagyok elégedve vele, nem is lett volna probléma, ha SLED helyett openSUSE lett volna rajta(akinek nem esett volna elsőre le, a kettő nagyon nem ugyanaz). Tehát az egyetlen probléma azzal hogy SLED volt előtelepítve a netbookra, az hogy SLED volt rá telepítve. Enterprise operációsrendszer egy netbookra? WTF?
A nagy probléma a SLED-el, hogy nem netbookra tervezték, hanem nagyvállalatok desktopjaira, csak 3 problémát említek meg erről, ami engem elídegenített attól, hogy SLED-et használjak rajta, annak ellenére, hogy openSUSE-t boldogan használok:
- a képernyő beálitásoknál nem tudtam rákapcsolni a nagy(22''-es) képernyőmre úgy hogy annak natív rezolucioóját használjam, még tippet sem adott hogy esetleg ha xorg.conf kedvemben lennék akkor hol keressem a szügséges beállitásokat, nem mintha a 21. században túl sok kedvem lenne conf fájlokat szerkeszteni azért hogy müködjön rendesen a képernyőm
- a hállózat beálitás iszonyú friggid rajta, egy netbooknál illetve laptopnál elvárom hogy minél könnyeben menjen a hálózat, viszont a SLEDnél: root jelszó, YAST, kérdések amikben szerepel /etc/resolv.conf. Azt hiszem kb, ezt el is magyaráztam ezekkel a kulcsszavakkal, nem akarok nagyon belemenni a teknikai részletekbe, lényeg, hogy nehéz használni, nem hordozható gépre való.
- szoftware telepitési pokol, akartam volna egy JDK-t meg egy két egyébb finomságot feltelepíteni, de rá kellet jönnöm, hogy nincsenek betéve a YAST-ba a tárolok, gondolom magamban, hát ez nem probléma, rákeresek a googleben és beteszem, csak nem lehet nehéz, nem is lett volna, viszont csupán egy dolog akadályozott meg, az hogy nem léteznek SLED-es tárolok csak valami DVD-ről lehet telepíteni dolgokat.
Tehát röviden és tömören megfogalmazva az MSI a linuxos szériáját a disztribució megválasztásánál rontotta el, de ott végzetesen, ami nagy kár mert tényleg jó gép.
Szerencsémre a Jaunty-t pont egy nappal később adták ki, úgyhogy nem haboztam gondolkodás nélkül feltelepítettem az Ubuntu Netbook Remix-et amin ugyancsak müködött minden viszont megoldotta a SLED hiányosságait.
Annyira megtetszett ez a netbookos dolog, hogy elmentem és vásároltam egy wireless routert és egy Logitech billentyüzetet. Tehát végeredményben van:
- egy nagy kapacitásu hard diskkel rendelkező asztali PC-m
- egy hagyományos laptop
- egy erősitő szép nagy hangfalakkal ellátva
- egy wireless router
- illetve egy USBs billentyüzet
Sokan azért kritizálják a netbookokat, mert kicsi a képernyőjük illetve billentyüzetük, ami legtöbbször előny, de amikor itthon vagyok hátrány a 22''-es képernyő mellet, viszont senki se tiltja meg hogy azt szépen bedugjam a netbookomba és kihasználjam a netbookommal is. Tehát amikor itthon vagyok akkor használhatom 1680x1050-es felbontással és egy USBs billentyüzettel mint egy normál asztali PC-t, amikor viszont megyek egyetemre meg hasonló helyekre, akkor egy kicsi, könnyen hordozható netbookként használom.
Egy másik fontos dolog az életemben az a zene, viszont ebben a felállásban van 3 gépen és 1 erősitő, szerencsémre itt jön be az XMMS2, ami segítségével meg tudom csinálni hogy egy gépről menjen a zene, viszont a többiről tudjam irányítani, amit a wireless hálózat segitségével gyakorlatilag akárhonnan tudok csinálni a lakásból.
Amit nem említettem még hogy ennek a modellnek nagyon jó az 1.3 MPes kamerája, ki tudtam menni vele az erkélyre és akivel éppen skypeoztam gyönyörködhetett a kilátáson.
Webprogramozók figyelem: ez a kis netbookocska megbír egy virtualboxot illetve egy netbeanst egyidőben.
Persze amit még eddig csináltam ezekkel a kütyükkel még mindig kevés, még mindig hiányzik egy webes torrent kliens illetve hallotam hogy a pulse audio segitségével át tudok irányitani hangokat egyik gépről a másikra, de ez már a jövő titka.
Visszonylag kevés keresgélés után az MSI Wind mellet döntöttem, annak ellenére hogy azt vitték vissza a legtöbben, egyszerüen ez a modell felelt meg legjobban a követelményeimnek. Tehát megrendeltem, vártam, elmentem a kézbesitő cég raktárába, kifizettem és átvettem a netbookot(Fan curier rulz), hazamentem és megtapasztaltam azt amit mindenki más aki ilyet vett.
Az MSI Wind egy jó modell, jó hardwaree van jó árban, viszont a nagy problémája a software, ott elvérzik kegyetlenül, SUSE Linux Enterprise Desktop(SLED) van rajta előtelepítve, aminek az előnyei az, hogy van rajta flash, java illetve skype alapból, kb ennyi az előnye, viszont a hátrányai kegyetlenek. Ez nem egy anti-SUSE post akar lenni, jó magam is használok openSUSE-t és meg vagyok elégedve vele, nem is lett volna probléma, ha SLED helyett openSUSE lett volna rajta(akinek nem esett volna elsőre le, a kettő nagyon nem ugyanaz). Tehát az egyetlen probléma azzal hogy SLED volt előtelepítve a netbookra, az hogy SLED volt rá telepítve. Enterprise operációsrendszer egy netbookra? WTF?
A nagy probléma a SLED-el, hogy nem netbookra tervezték, hanem nagyvállalatok desktopjaira, csak 3 problémát említek meg erről, ami engem elídegenített attól, hogy SLED-et használjak rajta, annak ellenére, hogy openSUSE-t boldogan használok:
- a képernyő beálitásoknál nem tudtam rákapcsolni a nagy(22''-es) képernyőmre úgy hogy annak natív rezolucioóját használjam, még tippet sem adott hogy esetleg ha xorg.conf kedvemben lennék akkor hol keressem a szügséges beállitásokat, nem mintha a 21. században túl sok kedvem lenne conf fájlokat szerkeszteni azért hogy müködjön rendesen a képernyőm
- a hállózat beálitás iszonyú friggid rajta, egy netbooknál illetve laptopnál elvárom hogy minél könnyeben menjen a hálózat, viszont a SLEDnél: root jelszó, YAST, kérdések amikben szerepel /etc/resolv.conf. Azt hiszem kb, ezt el is magyaráztam ezekkel a kulcsszavakkal, nem akarok nagyon belemenni a teknikai részletekbe, lényeg, hogy nehéz használni, nem hordozható gépre való.
- szoftware telepitési pokol, akartam volna egy JDK-t meg egy két egyébb finomságot feltelepíteni, de rá kellet jönnöm, hogy nincsenek betéve a YAST-ba a tárolok, gondolom magamban, hát ez nem probléma, rákeresek a googleben és beteszem, csak nem lehet nehéz, nem is lett volna, viszont csupán egy dolog akadályozott meg, az hogy nem léteznek SLED-es tárolok csak valami DVD-ről lehet telepíteni dolgokat.
Tehát röviden és tömören megfogalmazva az MSI a linuxos szériáját a disztribució megválasztásánál rontotta el, de ott végzetesen, ami nagy kár mert tényleg jó gép.
Szerencsémre a Jaunty-t pont egy nappal később adták ki, úgyhogy nem haboztam gondolkodás nélkül feltelepítettem az Ubuntu Netbook Remix-et amin ugyancsak müködött minden viszont megoldotta a SLED hiányosságait.
Annyira megtetszett ez a netbookos dolog, hogy elmentem és vásároltam egy wireless routert és egy Logitech billentyüzetet. Tehát végeredményben van:
- egy nagy kapacitásu hard diskkel rendelkező asztali PC-m
- egy hagyományos laptop
- egy erősitő szép nagy hangfalakkal ellátva
- egy wireless router
- illetve egy USBs billentyüzet
Sokan azért kritizálják a netbookokat, mert kicsi a képernyőjük illetve billentyüzetük, ami legtöbbször előny, de amikor itthon vagyok hátrány a 22''-es képernyő mellet, viszont senki se tiltja meg hogy azt szépen bedugjam a netbookomba és kihasználjam a netbookommal is. Tehát amikor itthon vagyok akkor használhatom 1680x1050-es felbontással és egy USBs billentyüzettel mint egy normál asztali PC-t, amikor viszont megyek egyetemre meg hasonló helyekre, akkor egy kicsi, könnyen hordozható netbookként használom.
Egy másik fontos dolog az életemben az a zene, viszont ebben a felállásban van 3 gépen és 1 erősitő, szerencsémre itt jön be az XMMS2, ami segítségével meg tudom csinálni hogy egy gépről menjen a zene, viszont a többiről tudjam irányítani, amit a wireless hálózat segitségével gyakorlatilag akárhonnan tudok csinálni a lakásból.
Amit nem említettem még hogy ennek a modellnek nagyon jó az 1.3 MPes kamerája, ki tudtam menni vele az erkélyre és akivel éppen skypeoztam gyönyörködhetett a kilátáson.
Webprogramozók figyelem: ez a kis netbookocska megbír egy virtualboxot illetve egy netbeanst egyidőben.
Persze amit még eddig csináltam ezekkel a kütyükkel még mindig kevés, még mindig hiányzik egy webes torrent kliens illetve hallotam hogy a pulse audio segitségével át tudok irányitani hangokat egyik gépről a másikra, de ez már a jövő titka.
2009. április 26., vasárnap
Nyulas-Jaunty-s hétvége aminek még nincs vége
Csütörtökön megkaptam az új MSI Wind Netbookomat(ez külön bejegyzést érdemel), pénteken sikeresen fel tudtam rakni rá egy Jauntyt, szombaton már készen állt hogy menjek el vele az itteni(értsd Marosvásárhely) Jaunty összejövetelre. Voltunk elegen, de lehettünk volna sokkal többen, ezt arra értem hogy voltak emberek akik magyar előadások hiányában nem jöttek el, amit nagyon sajnálok, mert ez nem lett volna egy olyan probléma amit kicsi szervezéssel nem lehetett volna megoldani, de mi nem reméljük, hanem tudjuk, hogy a következő úgyis jobb lesz ilyen téren. :)
Mivel én nagy slashdot-olvasó vagyok, az első előadás sok újjat nem mondott, a második sem, mert ismerem nagyon jól az Ubuntu szerver változatot, a harmadikban volt egy két érdekesebb dolog számomra, mert ott a román Ubuntu közösségről volt szó meg a lokalizációrol.
Hogy mire nem képes egy theme meg egy ikonszett, azt az a tény bizonyítja, hogy volt aki ezek miat azt hitte hogy Windows van a netbookomon :) , azokívül meg el kellet magyarázzam, hogy Suse Linux Enterprise Desktop volt rajta eredetileg, ami nem a legjobb megoldás netbookokra.
Mindezekután elmentem a barátnőmhöz, ahol addig kinlódtam amíg müködésre nem bírtam a clicknetjét(olcsó USBs modemnek híg a leve), természetesen sikerrel.
Másnap(vasárnap) lementünk a nyaralójukhoz ahol akartunk volna fényképezni, de le volt merülve az akumulátor, szerencsére ott volt kéznél a netbook és rájöttem hogy milyen jól lehet fényképezőgépnek használni, azt leszámitva hogy szembe néz a lencse :)
Nagyon jól telt ez a FAIL mentes hétvége, de sajnos a kellemes része már véget is ért mert a kávém kortyolgatása befejeztével indulhatok neki a melónak.
Mivel én nagy slashdot-olvasó vagyok, az első előadás sok újjat nem mondott, a második sem, mert ismerem nagyon jól az Ubuntu szerver változatot, a harmadikban volt egy két érdekesebb dolog számomra, mert ott a román Ubuntu közösségről volt szó meg a lokalizációrol.
Hogy mire nem képes egy theme meg egy ikonszett, azt az a tény bizonyítja, hogy volt aki ezek miat azt hitte hogy Windows van a netbookomon :) , azokívül meg el kellet magyarázzam, hogy Suse Linux Enterprise Desktop volt rajta eredetileg, ami nem a legjobb megoldás netbookokra.
Mindezekután elmentem a barátnőmhöz, ahol addig kinlódtam amíg müködésre nem bírtam a clicknetjét(olcsó USBs modemnek híg a leve), természetesen sikerrel.
Másnap(vasárnap) lementünk a nyaralójukhoz ahol akartunk volna fényképezni, de le volt merülve az akumulátor, szerencsére ott volt kéznél a netbook és rájöttem hogy milyen jól lehet fényképezőgépnek használni, azt leszámitva hogy szembe néz a lencse :)
Nagyon jól telt ez a FAIL mentes hétvége, de sajnos a kellemes része már véget is ért mert a kávém kortyolgatása befejeztével indulhatok neki a melónak.
2009. április 15., szerda
Vírusok Linux alatt
A vírus témagyon vitatott lett mostanság a Bitdefender akciója miat, sokan nincsenek teljesen
tisztában azzal hogy Linux alatt mit jelent egy vírus, ezért elhatároztam hogy elmagyarazázom.
1973-ban fejlesztették ki a legelső C-ben írt Unixot, aminek az alábbi fontos karakterisztikái voltak:
- multiuser volt alapból
- nem adott direkt memóriahozzáférést
2000-ben jelent meg a Windows 2000 ami végre multi user volt.
Tehát ennek a kis történelem leckének az a lényege hogy már csak a multi user implementálása mennyi időbe telt a Microsoftnak, persze előtte rá kellet jöjjön hogy egyáltalán szügség is van erre. Tehát már 73ban tudták a Unix fejlesztői azt amire Microsofték csak 2000-ben jöttek rá.
A vírusok könnyü terjedése illetve beékelősése a rendszerbe ennek volt köszönhető, mert nem lehetett korlátokat szabni, mert minden számitógép felhasználónak szabad volt mindent csinálnia.
Most páran biztos elgondolkozhatnak azon hogy ha 2000 óta ez van akkor miért zabálják még mindig a vírusok a Windowsos gépeket. A válasz kicsit komplikáltabb:
2000-ig teknikai okokból volt jó világuk a vírusoknak, 2000 után technikai meg pszichikai okok segitették a kártevőket előre.
Volt multiuserünk, viszont az addigi programok megszokták hogy mindent csinálhatnak és a Microsoft nagy híve a visszafelé kompatibilitásnak, ez volt a dolog első fele, ez nem is lett volna akkora baj.
Ami az igazi oka a vírusoknak az éppen az ami előre viszi a windowst, az hogy egy titkárnő operációs rendszer, meg szokták az emberek hogy: elindít setup.exe, next, next, finish viszont, hogy ez könnyü legyen kell administratori jog, és itt a probléma: A legtöbb windows user admin usert használ!!!
Tehát eddig elmagyaráztam miért vannak elterjedve a vírusok windows alatt csak azért hogy most tudjam elmagyarázni hogy linux alatt miért nincsenek elterjedve!
- nincs annyira elterjedve felhasználó téren
- rendkívül gyorsan érkeznek a biztonsági foltok
- legtöbb szoftware központosított tárolókból származik
- nem szokás rootként használni a rendszert
- nincs mindenhez állandó bináris interface
Itt a magyarázat arra, hogy miért kell sudo, és miért kell jelszót írni, mert ha nem kellene, akkor legalább olyan könnyen terjedne a vírus mint windows alatt. A lényeg az, hogy a vírus nem tudja a jelszónkat, ezért nem tud olyan dolgokat csinálni amihez mi be kell írjuk a jelszót.
Attól hogy nem tud a vírus rendszerszinten terjedni még okozhat kárt, tehát futtatható állományokat Linux alatt is veszélyes fogadni.
A Linux még mindig nem elég vírus barát platform
Nagyon kevés vírus van linux alá és nagyon kicsi az esélye hogy azok sikeresen kárt is tudnak tenni.
Egy vírusírtó nem garantál semmit
Attól hogy van vírusírtó feltéve még könnyen megfertőzhet egy új vírus amit az nem ismer.
A antivírusok lassuak
Egy antivírus program mindig kell fusson és ellenőrizzen mindent, ami egy lassu folyamat.
Tehát ezért van az hogy én nem ajánlom senkinek hogy használjon antivírus programot linux alatt.
tisztában azzal hogy Linux alatt mit jelent egy vírus, ezért elhatároztam hogy elmagyarazázom.
1973-ban fejlesztették ki a legelső C-ben írt Unixot, aminek az alábbi fontos karakterisztikái voltak:
- multiuser volt alapból
- nem adott direkt memóriahozzáférést
2000-ben jelent meg a Windows 2000 ami végre multi user volt.
Tehát ennek a kis történelem leckének az a lényege hogy már csak a multi user implementálása mennyi időbe telt a Microsoftnak, persze előtte rá kellet jöjjön hogy egyáltalán szügség is van erre. Tehát már 73ban tudták a Unix fejlesztői azt amire Microsofték csak 2000-ben jöttek rá.
A vírusok könnyü terjedése illetve beékelősése a rendszerbe ennek volt köszönhető, mert nem lehetett korlátokat szabni, mert minden számitógép felhasználónak szabad volt mindent csinálnia.
Most páran biztos elgondolkozhatnak azon hogy ha 2000 óta ez van akkor miért zabálják még mindig a vírusok a Windowsos gépeket. A válasz kicsit komplikáltabb:
2000-ig teknikai okokból volt jó világuk a vírusoknak, 2000 után technikai meg pszichikai okok segitették a kártevőket előre.
Volt multiuserünk, viszont az addigi programok megszokták hogy mindent csinálhatnak és a Microsoft nagy híve a visszafelé kompatibilitásnak, ez volt a dolog első fele, ez nem is lett volna akkora baj.
Ami az igazi oka a vírusoknak az éppen az ami előre viszi a windowst, az hogy egy titkárnő operációs rendszer, meg szokták az emberek hogy: elindít setup.exe, next, next, finish viszont, hogy ez könnyü legyen kell administratori jog, és itt a probléma: A legtöbb windows user admin usert használ!!!
Tehát eddig elmagyaráztam miért vannak elterjedve a vírusok windows alatt csak azért hogy most tudjam elmagyarázni hogy linux alatt miért nincsenek elterjedve!
- nincs annyira elterjedve felhasználó téren
- rendkívül gyorsan érkeznek a biztonsági foltok
- legtöbb szoftware központosított tárolókból származik
- nem szokás rootként használni a rendszert
- nincs mindenhez állandó bináris interface
Itt a magyarázat arra, hogy miért kell sudo, és miért kell jelszót írni, mert ha nem kellene, akkor legalább olyan könnyen terjedne a vírus mint windows alatt. A lényeg az, hogy a vírus nem tudja a jelszónkat, ezért nem tud olyan dolgokat csinálni amihez mi be kell írjuk a jelszót.
Attól hogy nem tud a vírus rendszerszinten terjedni még okozhat kárt, tehát futtatható állományokat Linux alatt is veszélyes fogadni.
A Linux még mindig nem elég vírus barát platform
Nagyon kevés vírus van linux alá és nagyon kicsi az esélye hogy azok sikeresen kárt is tudnak tenni.
Egy vírusírtó nem garantál semmit
Attól hogy van vírusírtó feltéve még könnyen megfertőzhet egy új vírus amit az nem ismer.
A antivírusok lassuak
Egy antivírus program mindig kell fusson és ellenőrizzen mindent, ami egy lassu folyamat.
Tehát ezért van az hogy én nem ajánlom senkinek hogy használjon antivírus programot linux alatt.
2009. április 13., hétfő
Kellemes Husvéti Ünnepeket!!
Kellemes husvéti ünnekepet kivánok mindenkinek, sok sörrel, borral, pálinlával és jó hangulattal füszerezve!!!
2009. április 10., péntek
Ha valaki tud egy nekem való netbookot, szóljon
Rá akarom szánni magam, hogy vásároljak egy netbookot, de nem igazán kaptam olyat ami nekem való, már fórumokon is kérdeztem de semmi. Az alábbi dolgok érdekelnének:
- minden hardware eszköz kizárólagosan 100% linux kompatibilis kell hogy legyen, semmi broadcom és hassonlóak
- minden funkció sleep, hibernate stb. teljesen hibátlanul kell hogy müködjön linux alatt
- 3d gyorsitás, intel elégséges
- nem szabad legyen rajta előtelepített windows
- legalább 1Megapixeles kamera
- hibátlanul müködő hangkártya, Skypeal is müködjön együtt
- ethernet wireless csatlakozó egyaránt kell
- lehessen csatlkoztatni külső képernyőket
- nem lehet Acer(utálom a márkát)
Ha valaki tud olyan netbook modelt, ami ezeknek megfelel megkérjen szóljon mert nem igazán kapok. Ha meg van valaki aki programozott netbookon, megkérném hogy mesélje el a tapasztalatát.
- minden hardware eszköz kizárólagosan 100% linux kompatibilis kell hogy legyen, semmi broadcom és hassonlóak
- minden funkció sleep, hibernate stb. teljesen hibátlanul kell hogy müködjön linux alatt
- 3d gyorsitás, intel elégséges
- nem szabad legyen rajta előtelepített windows
- legalább 1Megapixeles kamera
- hibátlanul müködő hangkártya, Skypeal is müködjön együtt
- ethernet wireless csatlakozó egyaránt kell
- lehessen csatlkoztatni külső képernyőket
- nem lehet Acer(utálom a márkát)
Ha valaki tud olyan netbook modelt, ami ezeknek megfelel megkérjen szóljon mert nem igazán kapok. Ha meg van valaki aki programozott netbookon, megkérném hogy mesélje el a tapasztalatát.
2009. április 9., csütörtök
A Linux alapitvány adaptálni fogja az openSUSE build servicet
Adthattam volna azt a címet is, hogy "A Linux alapitvány adaptálni fogja az openSUSE build servicet avagy a sok windows fejlesztő befoghatja a p*fáját ezentúl", de sajnos nem fért ki.
Sok windows fejlesztő azzal macerált engem hogy "Háde linuxra nehéz fejleszteni mert ott az a sok disztribució, csomó forditás meg minden, nem éri meg, csak kinlódás az egész.", na de eznetúl kellesz jobb ürügyet találjanak, mert a Linux Fejlesztői Hálózaton(LDN) ott lesz az openSUSE build service, ami gyakorlatilag azt jelenti hogy majd a build service elintézi a "piszkos munkát", a fejlesztő csak fejltölti a forrását és visszakap minden "fontosabb" disztróra müködő csomagokat.
Aki meg azt mondaná, hogy ez valószinüleg félkész termék, annak csak annyit, hogy az openSUSE 11.1-et teljesen ezzel csinálták meg.
Tudom, hogy még így is megmarad a Visual Studio(vagy hogy a csudába hívják) milyen jó szöveg, arról viszont a tegnap olvastam, hogy még sem olyan jó mint amilyennek egyesek mondják akik valószínüleg mást nem is használtak.
Sok windows fejlesztő azzal macerált engem hogy "Háde linuxra nehéz fejleszteni mert ott az a sok disztribució, csomó forditás meg minden, nem éri meg, csak kinlódás az egész.", na de eznetúl kellesz jobb ürügyet találjanak, mert a Linux Fejlesztői Hálózaton(LDN) ott lesz az openSUSE build service, ami gyakorlatilag azt jelenti hogy majd a build service elintézi a "piszkos munkát", a fejlesztő csak fejltölti a forrását és visszakap minden "fontosabb" disztróra müködő csomagokat.
Aki meg azt mondaná, hogy ez valószinüleg félkész termék, annak csak annyit, hogy az openSUSE 11.1-et teljesen ezzel csinálták meg.
Tudom, hogy még így is megmarad a Visual Studio(vagy hogy a csudába hívják) milyen jó szöveg, arról viszont a tegnap olvastam, hogy még sem olyan jó mint amilyennek egyesek mondják akik valószínüleg mást nem is használtak.
2009. április 8., szerda
Figyelem, mindenki jól nézzen körül, háhtha windowsimádó barátja rendelkezik ezekkel
Ma akadtam rá egy elég szép listára amin szerepel egy rakás kütyü amin természetesen linux van.
Itt a link: http://www.linuxdevices.com/articles/AT8349493265.html
Nézzétek jól meg, ha valamelyik diehard windowsos haverotok rendelkezik a fent említett eszközök egyikével, akkor sürgősen figyelmeztessétek, hogy cseréljék ki, mert akárhogyis kínlódnak, erre nem fognak tudni rakni, Norton/Kasperski/Panda/ vírusírtót, se Microsoft Office 2007-est, se Internet Explorer 6-ost!
Szegények biztos úgy fogják érezni magukat hogy át lettek verve.
Itt a link: http://www.linuxdevices.com/articles/AT8349493265.html
Nézzétek jól meg, ha valamelyik diehard windowsos haverotok rendelkezik a fent említett eszközök egyikével, akkor sürgősen figyelmeztessétek, hogy cseréljék ki, mert akárhogyis kínlódnak, erre nem fognak tudni rakni, Norton/Kasperski/Panda/
Szegények biztos úgy fogják érezni magukat hogy át lettek verve.
2009. április 6., hétfő
A KDE halad, míg a GNOME stagnál
Az eredeti cikket itt lehet olvasni, semmi köze nincs a KDE jelenelegi problémáihoz, teljesen programozó orientált módon elemzi a dolgokat. A lényege az, hogy fel kell készülni a jövöre, meg kell húzni a vonalat és kell haladni. Mióta kijött a KDE 3.0 illetve a GNOME 2.0 sokat változott a világ, azt nyilatkozta, hogy nem valószinü, hogy ezekkel lehet a végtelenségig előrehaladni, és már kihoztak mindent amit lehetett.
Egy pár egyszerü példával élve: amikor kijött a legelső KDE 3-as, akkor még nem voltak widgetek(személy szerint engem még most sem érdekelnek) , nem voltak 3D gyorsítással rendelkező desktopok, nem volt ennyi applikáció illetve nem volt mindenütt elterjedve az internet. Manapság divat lett egyeseknél, hogy a desktop tele legy egy rakás kacattal, amik nem csinálnak nagy dolgokat, de fontos hogy könnyen lehessen őket leprogramozni. Jelenleg elég sok ember rendelkezik 3D gyorsítással biró videókártyával és ritkán használja ki, itt jönnek be a desktop effektek, amiktől egyre többet elvárunk. Mivel sok programunk van, már elvárt dolog, hogy tudjanak ezek komunikáljanak egymással, pl zene lejátszó a messenger programmal. Az meg, hogy manapság több ember rendelkezik internettel csak a kacatok(aka widgetek) szerepét erősíti.
Fenti példákkal csak azt akartam illusztrálni, hogy rengeteget változott minden mióta kijöttek ezek a desktopok és ezeket valaki le is kell programozza, viszont a "régi" technológiával nem lehet mindent programozó barátságosan implementálni ezért kell néha előrelépni.
Rengeteg probléma alakult ki a KDE 4 megjelenése óta, de gyarkorlatilag egyik se annak köszönthető, hogy felkészült ez a linux kernelnél is (kód nagyságban)nagyobb projekt, a jövőre. Sajnos a GNOME projektnek még fogalma sincs hogy mit kellene csinálni a jövő érdekében, ezt ők maguk mondták, de remélhetőleg ők is fel fognak zárkózni, unalmas is lenne a Linux desktop egy is verseny(rivalizálás) nélkül.
Egy pár egyszerü példával élve: amikor kijött a legelső KDE 3-as, akkor még nem voltak widgetek(személy szerint engem még most sem érdekelnek) , nem voltak 3D gyorsítással rendelkező desktopok, nem volt ennyi applikáció illetve nem volt mindenütt elterjedve az internet. Manapság divat lett egyeseknél, hogy a desktop tele legy egy rakás kacattal, amik nem csinálnak nagy dolgokat, de fontos hogy könnyen lehessen őket leprogramozni. Jelenleg elég sok ember rendelkezik 3D gyorsítással biró videókártyával és ritkán használja ki, itt jönnek be a desktop effektek, amiktől egyre többet elvárunk. Mivel sok programunk van, már elvárt dolog, hogy tudjanak ezek komunikáljanak egymással, pl zene lejátszó a messenger programmal. Az meg, hogy manapság több ember rendelkezik internettel csak a kacatok(aka widgetek) szerepét erősíti.
Fenti példákkal csak azt akartam illusztrálni, hogy rengeteget változott minden mióta kijöttek ezek a desktopok és ezeket valaki le is kell programozza, viszont a "régi" technológiával nem lehet mindent programozó barátságosan implementálni ezért kell néha előrelépni.
Rengeteg probléma alakult ki a KDE 4 megjelenése óta, de gyarkorlatilag egyik se annak köszönthető, hogy felkészült ez a linux kernelnél is (kód nagyságban)nagyobb projekt, a jövőre. Sajnos a GNOME projektnek még fogalma sincs hogy mit kellene csinálni a jövő érdekében, ezt ők maguk mondták, de remélhetőleg ők is fel fognak zárkózni, unalmas is lenne a Linux desktop egy is verseny(rivalizálás) nélkül.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)