Dropbox - Fájdalomentes fájlszinkronizáció illetve fájlmegosztás egyszerü halandóknak

Miután megvásároltam a másik laptopomat, arról álmodoztam hogy bárcsak lenne egy közös mappa a két gépen amibe ha teszek valamit az egyik gépen megjelenik a másikon is. Persze erre akkor is kaptam több megoldást de valahogy egyik se volt az igazi, vagy túl komplikált volt.

Ma rábukkantam egy kiválló megoldásra, a neve Dropbox, és alapból ad mindenkinek 2GB online tárhelyet, ami segitségével szinkronban tud tartani mappákat több gépen is. Ha meg mindez nem lenne elég ott van az a tény is, hogy multiplatform, tehát ugyanazt a mappát szinkronban tudjuk tartani Windowson meg Mac OS Xen is és ha egyik kollégánknak van Dropboxa, akkor tudunk egymással mappákat megosztani, pl közös kirándulásról készült képet.

Persze ezzel is úgy van mint minden más szolgáltatással, hogy 2GBig ingyenes, viszont akinek több kell az vásárolhat több tárhelyet. Aki meg ajánlja ezt másoknak is, az kap pluszba tárhelyet egészen 5GBig.

Szerintem kár ennél jobban bemutatni, csatoltam egy videót és aki regisztrálni akar az megteheti itt utánna innen letöltheti a klienst, ami gyakorlatilag egy nautilus plugin, de ha egyszer elindult, csinálja a dolgát fájl kezelőtől függetlenül.

Végezetül itt a videó ami sokkal többet elmond mint 100 szó:

Kijött a PHP 5.3.0 RC1

Végre kint van a rengeteg újdonságot hozó PHP 5.3.0 első kiadásra szánt változata. Sajnos egy jó darabig még kellesz várni amíg kijön a végleges változat és elkezdenek fríssiteni a tárhelyszolgáltatók, de betekintést nyerhetünk abba, hogy mit hoz ez az új verzió:

Névterek
Várva várt dolog ez sajnos kicsit furcsa elsőre hogy a '\' operátort kell ehhez használni, de ennek is megvan az oka, hosszú tárgyalások után született ez a döntés.

Sebesség optimizációk

Késői statikus csatolás
Nehéz elmagyarázni, pélán keresztül könnyebb megérteni: http://php.net/lsb

Lambda függvény és zártság
Eez a két dolog együtt nagy dolgokra képes, lényege röviden, hogy a ezentúl lehet anonym függvényeket deklarálni illetve, függvényt függvénybe, ezeknek előnyeit eddig a JavaScriptben tapassztalhattuk.

NOWDOC
Egy új fajta string kifejezési szintaxis.

PHAR
PHP Archive, JAR szerü lehetőséget ad, hogy az forrásálományainkat egy fájlba tegyük és onnan futtasuk.

Enchant
Egy standard API a legtöbb helyesírás ellenőrző könyvtárnak.

És sok más itt fel nem sorolt újjítás.

Webes fontok

Csodálkozom hogy az Ubuntu fejlesztői ezt a témát kihagyták, az mp3-ra meg külömböző codecekre van kérdés és automatikus telepítés, de a Microsoftos fontok telepitése nincs ilyen szépen kidolgozva. Firefox alatt csak most lesz a 3.1-esbe font-face támogatva ami megengedi fontok injektálását böngészőbe, tehát abszolút nincs kifogás ennek a problémának az elhanyagolása.

Szabadság ide, szabadság oda, az MS fontoknál csak egy EULA van, viszont keményen befolyásolhatja azt, hogy hogyan jelenít meg a böngésző egy oldalt.

Szerencsénkre, a CSSnél lehet alternatív font családokat megadni, és ennek a segítségével egész jó alternatívákat tudunk adni MS fonttal nem rendelkező kollégáknak: http://mondaybynoon.com/2007/04/02/linux-font-equivalents-to-popular-web-typefaces/

Várhatóan a firefox 3.1es után más lesz a helyzet.

Egyetemi tanárok se tudják manapság hogy mit beszélnek...

Néha csodálkozok, hogy hogyan kapnak doktorátust egyetemi tanárok akik az alábbiakat mondják:

- Linux alá is ugyanolyan könnyü vírust írni, csak kevesen használják és nem éri meg.
- Windowst a legkönnyebb használni.
- Egyik platform alá sincs annyi program írva mint Windows alá.

Mikor ilyen szük látókörü kijelentéseket hallok, el szoktam gondolkodni azon, hogy vajon igaz-e egyáltalán a többi dolog, amit a tanár mond...

Érdekes tény: a legjobb tanárok Linux alapú rendszert használnak, biztos véletlenül.

De vegyem sorba miért is marhaság ha valaki a fenti mondat egyikét használja:

- Linux alá is ugyanolyan könnyü vírust írni, csak kevesen használják és nem éri meg.

Tudtommal a legtöbb szerver Linux alapú, de ha nem is a legtöbb, akkor is annyi, amennyít megérné megcélozni, szóval akik spammelni akarnak, azoknak kiváló cél platform lenne. Linux alatt legtöbb procesznek nincs root hozzáférése, windows XP alatt a legtöbbnek van, Vista alatt meg ha nem akarod, hogy minden apró müvletnél kérdezgessen olyan dolgokat amikre amúgyis continuet nyomsz, akkor ott is van. De vegyük a számokat Windows alá több százezer vírus van, és aki olvasta a híreket hallota, hogy mekkora károkat okoznak, Linux alá alíg 100, GAME OVER.

- Windowst a legkönnyebb használni.

Ez félig igaz ha a végére ezt odatesszük: annak aki eddig is évekig Windowst használt...
A legtöbb felhasználó amúgyse operációs rendszert használ hanem az alá írt applikációkat.

- Egyik platform alá sincs annyi program írva mint Windows alá.

Egyik platform alá sincs annyi vírus, azzal mégse dicsekszik senki. Viszont azok elfelejtik említeni, hogy ezeknek jó részüket lehet wine alatt futtatni, és a legtöbbnek van alternatívája.

Tehát ezkről ennyít, további érdekes tény, hogy akik ezeket állitották, életükben 1 napot se használtak egy Linux disztrót, mindenesetre, eléggé szomorú hogy doktorátussal rendelkező tanárok, elkezdenek férrebeszélni olyan dolgokról, amit nem is ismernek.