Néha csodálkozok, hogy hogyan kapnak doktorátust egyetemi tanárok akik az alábbiakat mondják:
- Linux alá is ugyanolyan könnyü vírust írni, csak kevesen használják és nem éri meg.
- Windowst a legkönnyebb használni.
- Egyik platform alá sincs annyi program írva mint Windows alá.
Mikor ilyen szük látókörü kijelentéseket hallok, el szoktam gondolkodni azon, hogy vajon igaz-e egyáltalán a többi dolog, amit a tanár mond...
Érdekes tény: a legjobb tanárok Linux alapú rendszert használnak, biztos véletlenül.
De vegyem sorba miért is marhaság ha valaki a fenti mondat egyikét használja:
- Linux alá is ugyanolyan könnyü vírust írni, csak kevesen használják és nem éri meg.
Tudtommal a legtöbb szerver Linux alapú, de ha nem is a legtöbb, akkor is annyi, amennyít megérné megcélozni, szóval akik spammelni akarnak, azoknak kiváló cél platform lenne. Linux alatt legtöbb procesznek nincs root hozzáférése, windows XP alatt a legtöbbnek van, Vista alatt meg ha nem akarod, hogy minden apró müvletnél kérdezgessen olyan dolgokat amikre amúgyis continuet nyomsz, akkor ott is van. De vegyük a számokat Windows alá több százezer vírus van, és aki olvasta a híreket hallota, hogy mekkora károkat okoznak, Linux alá alíg 100, GAME OVER.
- Windowst a legkönnyebb használni.
Ez félig igaz ha a végére ezt odatesszük: annak aki eddig is évekig Windowst használt...
A legtöbb felhasználó amúgyse operációs rendszert használ hanem az alá írt applikációkat.
- Egyik platform alá sincs annyi program írva mint Windows alá.
Egyik platform alá sincs annyi vírus, azzal mégse dicsekszik senki. Viszont azok elfelejtik említeni, hogy ezeknek jó részüket lehet wine alatt futtatni, és a legtöbbnek van alternatívája.
Tehát ezkről ennyít, további érdekes tény, hogy akik ezeket állitották, életükben 1 napot se használtak egy Linux disztrót, mindenesetre, eléggé szomorú hogy doktorátussal rendelkező tanárok, elkezdenek férrebeszélni olyan dolgokról, amit nem is ismernek.
2009. március 17., kedd
2009. február 15., vasárnap
Kubuntu manapság
Nem tudom miért is strapálja magát a Canonical azzal hogy kiad KDE alapú disztrót. A Kubuntu az Intrepid Ibex óta egy nagy zsákutca mindenkinek aki KDEt akar használni.
Nagyon nagyot csalódtam a Kubuntuban, nem gondoltam volna hogy ezt fogja csinálni a Canonical. Szégyent hozott magára és a KDEre egyaránt. Fölösleges leírjam mi a baj a Kubuntuval, mert többet érek azzal ha azt írom mi az ami nem baj vele, ami gyakorlatilag semmi, mert minden defektes ebben a disztróban, de leírok egy pár nagyobbat:
- nincs KDE 3
- hálózat nem megy
- kopete nem mutat contact photokat
- az instalalója emlékeztet a Windows 95re
- amarok 2es minden csak nem szép és pláne nem használható
Nagyon nagy elfogultság kelletett ahhoz, hogy ráerőszakolják mindenkire a KDE 4estmeg minden programot amit iszonyúan rosszul válogattak.
Erre a bejegyzésre válaszolva ezeket tudom mondani:
"Quassel IRC kliens, a Konversation fejlesztése megszűnt, nem portolják QT4-re"
A Konversation aktívan van a mai napig is fejlesztve, viszont sok hacket tartalmaz, mivel nem nagyon voltak IRC kliensre szánt UI elemek. A Quassel meg profiknak szánt IRC kliens, és pár megabájtért cseréli le ezzel a Konversationt a kedves dev csapat.
"KMail/Akonadi, valamint Amarok2 (Amarok 1.4 nem érhető el többé)"
Amarok 2-t hasznáni 1.4es helyett legalább akkora hiba mint amit fent emlitettem, rengeteg hibát tartalmaz, de ez nagyon nem érdekli a Kubuntu fejlesztőket.
"Új hálózatkezelő plasmoid"
Ez nem csak a Kubuntu fejlesztők hibája, hanem a KDE fejleszőké, akik azt hiszik, hogy mostantól mindent plasmoidba kell megcsinálni.
"A fejlesztők várják a tesztelők visszajelzéseit, hogy a Jauntyra minél több hibát tudjanak javítani."
Maga a Jaunty egy nagy hiba az Intrepiddel együtt.
Jelenleg egyre többen térnek át a Kubuntus emberkék OpenSUSEre és ha Canonicalék nem térnek észhez könnyen elveszthetik a Kubuntus felhasználóit. Valahogy még mindig nem tudom felfogni, hogy tudnak elrontani egy disztrót ami régen az egyik legjobb volt.
Nagyon nagyot csalódtam a Kubuntuban, nem gondoltam volna hogy ezt fogja csinálni a Canonical. Szégyent hozott magára és a KDEre egyaránt. Fölösleges leírjam mi a baj a Kubuntuval, mert többet érek azzal ha azt írom mi az ami nem baj vele, ami gyakorlatilag semmi, mert minden defektes ebben a disztróban, de leírok egy pár nagyobbat:
- nincs KDE 3
- hálózat nem megy
- kopete nem mutat contact photokat
- az instalalója emlékeztet a Windows 95re
- amarok 2es minden csak nem szép és pláne nem használható
Nagyon nagy elfogultság kelletett ahhoz, hogy ráerőszakolják mindenkire a KDE 4estmeg minden programot amit iszonyúan rosszul válogattak.
Erre a bejegyzésre válaszolva ezeket tudom mondani:
"Quassel IRC kliens, a Konversation fejlesztése megszűnt, nem portolják QT4-re"
A Konversation aktívan van a mai napig is fejlesztve, viszont sok hacket tartalmaz, mivel nem nagyon voltak IRC kliensre szánt UI elemek. A Quassel meg profiknak szánt IRC kliens, és pár megabájtért cseréli le ezzel a Konversationt a kedves dev csapat.
"KMail/Akonadi, valamint Amarok2 (Amarok 1.4 nem érhető el többé)"
Amarok 2-t hasznáni 1.4es helyett legalább akkora hiba mint amit fent emlitettem, rengeteg hibát tartalmaz, de ez nagyon nem érdekli a Kubuntu fejlesztőket.
"Új hálózatkezelő plasmoid"
Ez nem csak a Kubuntu fejlesztők hibája, hanem a KDE fejleszőké, akik azt hiszik, hogy mostantól mindent plasmoidba kell megcsinálni.
"A fejlesztők várják a tesztelők visszajelzéseit, hogy a Jauntyra minél több hibát tudjanak javítani."
Maga a Jaunty egy nagy hiba az Intrepiddel együtt.
Jelenleg egyre többen térnek át a Kubuntus emberkék OpenSUSEre és ha Canonicalék nem térnek észhez könnyen elveszthetik a Kubuntus felhasználóit. Valahogy még mindig nem tudom felfogni, hogy tudnak elrontani egy disztrót ami régen az egyik legjobb volt.
2009. január 16., péntek
Egy idétlen nő az Ubuntut és a Dellt hibáztatja a saját hülyeségéréért
Nem szeretek ilyen stílusban írni, de ezt másképp nem lehet elmondani azoknak, akik esetleg lemaradtak a nagy sztoriról.
Tehát mint ahogy a cím is jelzi, van egy idétlen nő, aki nyílván nem ért semmit a számitógépekhez, arról nem is beszélve, hogy fogalma sincs arról, hogy mit jelent az a hogy operációs rendszer.
Ez a nő egyetemen van, ahogy én értettem levelezésesen, lényeg, azon van hogy szügsége van egy számitógépre amin van internet és egy szövegszerkeztő.
A történet, úgy kezdődik, hogy fellép a Dell honlapjára, kiválasztott egy 1,100$os gépet, megrendeli, mikor megérkezik, csodálkozik, hogy nem Windows van rajta hanem Ubuntu. A nő mérgesen felhívja a Dell ügyfélszolgálatát, megmondják neki, hogy kicserélhetik más gépre, de ők személy szerint ajánlják a gépet. A nő hallgat rájuk, megtartja a gépet utánna meg egy paraszt hír portál ír egy cikket, hogy mennyire rosz és használhatatlan az ubuntu, mert a nő nem tudta a Verzion CDjéről feltelpíteni a modem drivert, illetve túl boldogtalan volt, hogy rájöjjön, hogy az OpenOfficeal dokumentumokat szerkesztenek.
A történet ezzel nem ér véget, mert utánna még ez a parasztokból és teknikailg hozzá nem értő emberekből álló hírportál jól megszídja az ubuntu felhasználókat, illetve készitőket.
Mindenki, aki rajta van az ubuntu levezőlistán tudja, hogy én egyszerü felhasználó párti vagyok, egyszerü felhasznló párti vagyok, nem idióta párti vagyok.
Ezekkel a dolgokkal nem vagyok tisztában a cikk olvasása után:
1) miért vásárol valaki számitógépet ha nem ért hozzá?
2) saját döntéséért miért hibáztat valaki mást?
3) aki nem tudja mi az az operációs rendszer, miért akar internet telepíteni? és ha lássa hogy nem megy, miért nem keres hozzá értő embereket?
4) miért van az, hogy ilyen bunkók járnak egyetemre, akik nem tudnak megkapni egy szövegszerkesztőt, aminek a nevében szerepel is maga a szó?
Elképesztő, hogy az emberek mennyire meszzire mennek, hogy az Ubuntut és a Dellt hibáztatják, mert a nő kiesett az egyetemről, csak azért hogy egy botrányos felkapott sztorit írjanak.
Tehát mint ahogy a cím is jelzi, van egy idétlen nő, aki nyílván nem ért semmit a számitógépekhez, arról nem is beszélve, hogy fogalma sincs arról, hogy mit jelent az a hogy operációs rendszer.
Ez a nő egyetemen van, ahogy én értettem levelezésesen, lényeg, azon van hogy szügsége van egy számitógépre amin van internet és egy szövegszerkeztő.
A történet, úgy kezdődik, hogy fellép a Dell honlapjára, kiválasztott egy 1,100$os gépet, megrendeli, mikor megérkezik, csodálkozik, hogy nem Windows van rajta hanem Ubuntu. A nő mérgesen felhívja a Dell ügyfélszolgálatát, megmondják neki, hogy kicserélhetik más gépre, de ők személy szerint ajánlják a gépet. A nő hallgat rájuk, megtartja a gépet utánna meg egy paraszt hír portál ír egy cikket, hogy mennyire rosz és használhatatlan az ubuntu, mert a nő nem tudta a Verzion CDjéről feltelpíteni a modem drivert, illetve túl boldogtalan volt, hogy rájöjjön, hogy az OpenOfficeal dokumentumokat szerkesztenek.
A történet ezzel nem ér véget, mert utánna még ez a parasztokból és teknikailg hozzá nem értő emberekből álló hírportál jól megszídja az ubuntu felhasználókat, illetve készitőket.
Mindenki, aki rajta van az ubuntu levezőlistán tudja, hogy én egyszerü felhasználó párti vagyok, egyszerü felhasznló párti vagyok, nem idióta párti vagyok.
Ezekkel a dolgokkal nem vagyok tisztában a cikk olvasása után:
1) miért vásárol valaki számitógépet ha nem ért hozzá?
2) saját döntéséért miért hibáztat valaki mást?
3) aki nem tudja mi az az operációs rendszer, miért akar internet telepíteni? és ha lássa hogy nem megy, miért nem keres hozzá értő embereket?
4) miért van az, hogy ilyen bunkók járnak egyetemre, akik nem tudnak megkapni egy szövegszerkesztőt, aminek a nevében szerepel is maga a szó?
Elképesztő, hogy az emberek mennyire meszzire mennek, hogy az Ubuntut és a Dellt hibáztatják, mert a nő kiesett az egyetemről, csak azért hogy egy botrányos felkapott sztorit írjanak.
2009. január 14., szerda
Qt mostmár LGPL alatt
A Nokia ezennel bejelentette, hogy szakítva a Trolltech korábbi üzleti modeljével, LGPL alá is elerhetővé teszi a Qt-t, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a KDE is valoszínüleg elérhető lesz LGPL alatt.
Ez a döntés azzal együtt, hogy a KDE immár windows alatt is megy nagy lavinát fog elínditani, remélhetőleg megoldja azt a problémát is, hogy a legtöbb platformfüggetlen komerc program GTK-val van megírva, ami azért rosz, mert közdtudott, hogy a GTK korán sem tud(nem is akar tudni) olyan jól alkalmazkodni a környezethez mint a Qt.
Sokan, köztük Mark Shuttleworth is örömmel fogadták a hírt és nagy reményeket füznek a Qt jövőjéhez. Sose lehet tudni mit hoz a jövő, de ebből a döntésből kifolyólag remélhetőleg jót.
forras: http://www.qtsoftware.com/about/news/lgpl-license-option-added-to-qt
Ez a döntés azzal együtt, hogy a KDE immár windows alatt is megy nagy lavinát fog elínditani, remélhetőleg megoldja azt a problémát is, hogy a legtöbb platformfüggetlen komerc program GTK-val van megírva, ami azért rosz, mert közdtudott, hogy a GTK korán sem tud(nem is akar tudni) olyan jól alkalmazkodni a környezethez mint a Qt.
Sokan, köztük Mark Shuttleworth is örömmel fogadták a hírt és nagy reményeket füznek a Qt jövőjéhez. Sose lehet tudni mit hoz a jövő, de ebből a döntésből kifolyólag remélhetőleg jót.
forras: http://www.qtsoftware.com/about/news/lgpl-license-option-added-to-qt
2008. december 25., csütörtök
Nemmegmondtam!!
Úgy tünik, hogy a tegnap előtti bejegyzésemben előrejelzett dolog("Valószinü hogy a két félnek megint összeakad a bajusza") be is következett, létre jött egy újjabb Mark Shuttleworth vs Aaron Seigo vita.
Az egyik fél(Mark Shuttleworth) azt mondja, hogy ne legyenek interaktívak az értesitések, és teljesen lefokozza az értesitéseket, arra a szintre hogy csak informatív szerepük legyen, míg a másik fél szerint (Aaron Seigo) az értesitéseknek igenis interaktívaknek kell lenniük, mert sokkal hasznosabbak úgy, mintha csak ott lennének és nem csinálnának semmit.
Tudomásom szerint egyik fél sincs megelégedve a freedesktop.org Notifications névterével, ami leegyszerüsítve abban merül ki, hogy Mark Shuttleworth szerint túl sok funkciót tartalmaz, Aaron Seigo szerint meg túl keveset. A KDE értesités rendszere többet tud mint ami ki van szabva az FD.org jelenlegi Notifications névterében, az Ubuntu(fejlesztés alatt lévő) értesités rendszere meg nyílván kevesebbet.
Reméljük, hogy ennek jó vége lesz és a két fél, meg fog tudni egyezni, továbbá azt, hogy a freedesktop.org Notifications névtere elég érett lesz, mire eléri az 1.0-ás verziót és mindkét fél(KDE és GNOME) kellőképpen t
Az egyik fél(Mark Shuttleworth) azt mondja, hogy ne legyenek interaktívak az értesitések, és teljesen lefokozza az értesitéseket, arra a szintre hogy csak informatív szerepük legyen, míg a másik fél szerint (Aaron Seigo) az értesitéseknek igenis interaktívaknek kell lenniük, mert sokkal hasznosabbak úgy, mintha csak ott lennének és nem csinálnának semmit.
Tudomásom szerint egyik fél sincs megelégedve a freedesktop.org Notifications névterével, ami leegyszerüsítve abban merül ki, hogy Mark Shuttleworth szerint túl sok funkciót tartalmaz, Aaron Seigo szerint meg túl keveset. A KDE értesités rendszere többet tud mint ami ki van szabva az FD.org jelenlegi Notifications névterében, az Ubuntu(fejlesztés alatt lévő) értesités rendszere meg nyílván kevesebbet.
Reméljük, hogy ennek jó vége lesz és a két fél, meg fog tudni egyezni, továbbá azt, hogy a freedesktop.org Notifications névtere elég érett lesz, mire eléri az 1.0-ás verziót és mindkét fél(KDE és GNOME) kellőképpen t
2008. december 23., kedd
Uj ellentmondásos értesítés rendszert tervez a Canonical
Nemrég olvastam a slashdotton, hogy Mark-ék új értesités rendszert terveznek, ami tervük szerint be fog kerülni az ubuntu következő kiadásába(9.04).
Az elv vitathatósága abból adódik, hogy technikailag rengeteg funkciót gátol, példának okáért ha egy IM-en kap egy felhasználó egy linket, csak szövegként fog megjelenni, és ha rákattint, nem fogja betölteni a link alatt lévő tartalmat az alapértelmezett böngészőbe mint ahogy egy 21. századi ember elvárná. Ezért eléggé problematikus lesz ennek a standardnak az elfogadása, de egyelőre csak kísérletezni akarnak vele.
Továbbá Mart Shuttleworth reméli, hogy a freedesktop.org standardja az 1.0-ás verzióra elég érett lesz, hogy azt is implementálják. Nem ők az egyetlenek akik elégedetlenek a FD.org Notifications névterével, aseigo-nak se teccik, viszont ő más perspektivából elégedetlen vele. Valószinü hogy a két félnek megint összeakad a bajusza.
Ami teljesen pozitív mindenki számára ezzel a tervvel kapcsolatban hogy nem csak GTKsan lesz megoldva.
See the mockup as a Flash movie.
There should be no actions on notifications.
Az elv vitathatósága abból adódik, hogy technikailag rengeteg funkciót gátol, példának okáért ha egy IM-en kap egy felhasználó egy linket, csak szövegként fog megjelenni, és ha rákattint, nem fogja betölteni a link alatt lévő tartalmat az alapértelmezett böngészőbe mint ahogy egy 21. századi ember elvárná. Ezért eléggé problematikus lesz ennek a standardnak az elfogadása, de egyelőre csak kísérletezni akarnak vele.
Továbbá Mart Shuttleworth reméli, hogy a freedesktop.org standardja az 1.0-ás verzióra elég érett lesz, hogy azt is implementálják. Nem ők az egyetlenek akik elégedetlenek a FD.org Notifications névterével, aseigo-nak se teccik, viszont ő más perspektivából elégedetlen vele. Valószinü hogy a két félnek megint összeakad a bajusza.
Ami teljesen pozitív mindenki számára ezzel a tervvel kapcsolatban hogy nem csak GTKsan lesz megoldva.
2008. december 6., szombat
A böngészők helyzete manapság
Sajnos a választék igen rosz manapság az internetes böngészők terén, leginkább azért mert egyes cégek, nevezetesen az Adobe a webet csak Internet Explorer és Firefoxként képzelik el.
Mivel én KDE-t használok(nem mintha az előző postjaimból nem lenne nyilvánvaló) arról tudok beszélni, hogy mennyire rosz a választék egy KDE felhasználó számára:
Konqueror - a KDE alap böngészője, sajnos legikább az Internet Explorerre emlékeztet, keveset tud illetve nem igazán lehet hozzá bővitményeket kapni és sok oldalon, többek között a GMailen azt kell hazudja hogy Firefox hogy jó kódot kapjon, annyi előnye van, hogy az összes böngésző közül a legjobban integrálódik a KDE-be
Opera - sokan gondolhatnak arra, hogy ez zárt forráskódu, de legalább müködik és gyors, viszont semmi KDE integráció, de jobb egy fokkal mint a Firefox ilyen téren, gyors és elég jól használja a memóriát, viszont flash videóknál elvérzik, bővitési lehetőség nincs, viszont alapból elég sok funkciója van
Firefox - a 3-as verzióban toltak ki legjobban a fejlesztők a KDE felhasználókkal, azzal hogy olyan erősen GNOME orientált böngészőt csináltak belőle, egy két bővitménnyel illetve hackes megoldással ezt orvosolni lehet 90%-ban, de a memória illetve processzor étvágyát nem, továbbra is zabálja az erőforrásokat, de legalabb nem annyira mint a 2es verziója, flash támogatásban viszont a legjobb
Chrome - ez egy gyors böngésző, viszont, túl egyszerü, nem integrálódik semmilyen linux desktoppal, wine alatt fut, ami részben jó, mert viszonylag jól megy a wineos flash, sajnos a google nem igazán akar betörni vele a piacra, még nem adott ki stabil verziót belőle és a Konquerorhoz hasonlóan
Remélem idővel ez a helyzet javul, a html5ös első draftje felkeltette bennem a reményt, hogy egyszer nem kellesz a flash playertől függjünk ha a streamelős videót akarunk nézni a weben és végre lesz egy standard amit minden böngésző követni fog.
Mivel én KDE-t használok(nem mintha az előző postjaimból nem lenne nyilvánvaló) arról tudok beszélni, hogy mennyire rosz a választék egy KDE felhasználó számára:
Konqueror - a KDE alap böngészője, sajnos legikább az Internet Explorerre emlékeztet, keveset tud illetve nem igazán lehet hozzá bővitményeket kapni és sok oldalon, többek között a GMailen azt kell hazudja hogy Firefox hogy jó kódot kapjon, annyi előnye van, hogy az összes böngésző közül a legjobban integrálódik a KDE-be
Opera - sokan gondolhatnak arra, hogy ez zárt forráskódu, de legalább müködik és gyors, viszont semmi KDE integráció, de jobb egy fokkal mint a Firefox ilyen téren, gyors és elég jól használja a memóriát, viszont flash videóknál elvérzik, bővitési lehetőség nincs, viszont alapból elég sok funkciója van
Firefox - a 3-as verzióban toltak ki legjobban a fejlesztők a KDE felhasználókkal, azzal hogy olyan erősen GNOME orientált böngészőt csináltak belőle, egy két bővitménnyel illetve hackes megoldással ezt orvosolni lehet 90%-ban, de a memória illetve processzor étvágyát nem, továbbra is zabálja az erőforrásokat, de legalabb nem annyira mint a 2es verziója, flash támogatásban viszont a legjobb
Chrome - ez egy gyors böngésző, viszont, túl egyszerü, nem integrálódik semmilyen linux desktoppal, wine alatt fut, ami részben jó, mert viszonylag jól megy a wineos flash, sajnos a google nem igazán akar betörni vele a piacra, még nem adott ki stabil verziót belőle és a Konquerorhoz hasonlóan
Remélem idővel ez a helyzet javul, a html5ös első draftje felkeltette bennem a reményt, hogy egyszer nem kellesz a flash playertől függjünk ha a streamelős videót akarunk nézni a weben és végre lesz egy standard amit minden böngésző követni fog.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)