SM-Linux blog

Linus szerint a Linux túl nagy

2009-09-22T08:02:00.000-07:00

Már lehet olvasni több forrásból is, hogy a LinuxCon-on Linus Torvalds azt jelentette ki, hogy a Linux kövér illetve nagy, aminek következtében már támadásba lendültek a spekulátorok a világhálón.

Természetesen a legtöbb cikk teljesen eltér a tárgytót, tovább viszik a gondolatot illetve érdekesebbnél érdekesebb mérésekkel próbálják ezt bizonyítani.

Amit Linus el próbált magyarázni, hogy a rendszermag(más néven Linux kernel) túl sok mindent tud és már nem az a kis gyors fürge rendszermag amit 15 éve megálmodott, persze már dolgozik is a terven hogy újra ebbe az irányba menjen.

Aggodalomra viszont semmi ok, ugyanis ez most nem jelenti azt, hogy minden új Linux verzió lassabb lesz mint az előző, mert amit a legtöbb cikk kivétel ez, elfelejti említeni, hogy a Linux rendszermag moduláris, tehát nem egy nagy darab akármi, amit csak teljes egészében lehet használni. Ha ez másképp lenne, akkor a mobiltelefon gyártók nem is gyártanának Linuxos telefonokat, amiből viszont tudjuk, hogy elég sok van és egyre több lesz.

Tehát tanulság szerintem az, hogy Linus nem csak mások termékét, hanem saját magáét is képes kritizálni, és nem csak arra, hanem szerintem javítani is képes lesz és akkor újra milliszekundumok alatt fogja lefuttatni a végtelen ciklusokat a Linux. :)

Konqueror - A böngésző amelyik mindig tudja mit akar a felhasználó

2009-09-20T04:00:00.001-07:00

Ezt az érdekességet a redditen olvastam:

Az illető ezt olvasta és, elmondása szerint össze vissza szokta jelölgetni a szövegeket. Amikor félrenyomja az ujját a trackpad-jén, a Konqueror megkérdezi, hogy akar-e arra keresni ami jelenleg a clipboard-ján van.

Lesz végre egy-ablakos módra lehetőség a GIMP 2.8-ban

2009-09-19T15:10:00.000-07:00

Úgy tűnik, hogy végre lesz lehetőség egy-ablakos módra a GIMP-ben, a 2.8-as verziójától kezdődően, nagyon örvendek ennek a hírnek, ugyanis soha nem tudtam megszokni a GIMP jelenlegi felületét, iszonyúan zavarónak találtam azt a sok számomra fölösleges ablakot.

A bővebb híreket lehet olvasni az alábbi linkeken:
http://www.gimpusers.com/news/2009-09-19/single-window-mode-gimp-2-8-confirmed.html
http://www.mmiworks.net/eng/publications/2009/09/gimp-single-mode.html

Már csak arra várok hogy a GNOME fejlesztők mikor fontolják meg, hogy enyhén szólva kicsit barátságosabbá tegyék a File Dialog-ot, amit viszont a Firefox-ban nem szeretek.

Tanulság: Jobb később mint soha.

Hibajelentések és launchpad

2009-09-12T07:02:00.001-07:00

A Launchpad egy eléggé érdekes fenomén, egyszerűen nem tudom hova tenni, vannak nagyon jó előnyei, viszont vannak számomra nevetségesnek tűnő hibái.

Mikor azt mondom Launchpad hibajelentés, igazából az Ubuntu ellen való hibajelentési lehetőségre gondolok.

Mivel már jó ideje Karmic van a netbookomon, van bőven mit jelentsek, tehát nagyon érdekelt vagyok ebben a témában.

Ami tetszik az egészben hogy van az Apport, ami egy program hibás leállása esetén összegyűjti a fejlesztőknek szükséges információkat, backtracket meg hasonló dolgokat, amiket nekem nem lenne kedvem összeszedni, viszont szívesen kitöltöm a leírás részt ahol el tudom magyarázni hogy mi történhetett. Tehát ez nagyon megkönnyíti az életemet és gondolom a fejlesztők életét is.

Ami viszont problémás a launchpadben hogy nem lehet megjelölni az aktuális Ubuntu verziót, tehát ha én nem teszem ki a címbe hogy "Karmic", akkor a fejlesztők el kell olvassák a jelentést hogy jöjjenek rá. Elhiszem hogy vannak bugok amik nem verzió specifikusak, viszont abban az esetben meg lehetne jelölni az összeset.

A másik érdekesség hogy ha kiválasztok egy projektet, nem tudok ellene jelenteni hibát, mert azt írja hogy ez nincs a launchpadden hostolva, viszont nem tudom hogy mégis jelenteni lehet ellene hibát csak abban az esetben a csomag neve mellet van az hogy (ubuntu), én gondolom hogy próbálnak különbséget tenni distro csomag és upstream között, viszont nagyon rosszul van szerintem megoldva erre a felület.

Ha már a felületnél tartok azt is meg kell jegyezzem hogy a launchpad és a hozzátartozó segédeszközök(Apport és barátok) nagyon megnehezítik minőségi jelentések beküldését. Amikor hardwarees problémát próbálok jelenteni egyszerűen a "linux(ubuntu)" ellen jelentem, mert nem bírok rájönni hogyan kell ezt rendesen csinálni. Nagyon jól tudom hogy hardwarees hibák nem csak a linux kernel miat vannak, de az Apport és a Launchpad meg se próbál segíteni ebben és a wiki oldalakról inkább nem is nyilatkozok.

Felmentem az #ubuntu+1 -re és kérdezősködtem hogy ezt hogyan kell rendesen csinálni, amire meglepő válaszként azt kaptam hogy jól csinálom, mert nem ismerhetem a rendszert annyira hogy tudjam egyértelműen hogy melyik projekt hibája lehet az én problémám. Tehát végeredményben nem is kell megjelölni egy jelentésnél a pontos projektet, viszont szerintem sokat segítene, ha legalább meg tudnám jelölni hogy "Webcam" probléma.

Végeredményben használható a Launchpad hiba jelentésre mert elég sok hasznos eszköz van hozzá viszont, azon a felületen szerintem jó lenne javítani a jövőben.

Manapság mindenki ért mindenhez

2009-08-16T08:33:00.000-07:00

Tegnap este olvastam ezt a szánalmas cikket: http://www.osnews.com/story/21999/Editorial_X_Could_Learn_a_Lot_from_Vista_Windows_7

Teljesen kiakadtam, hogy képes valaki ekkora marhaságot íni egy ilyen viszonylag forgalmasabb helyen. Egyesek azzal védték az illetőt, hogy ez Editorial, tehát az illető saját véleménye, de ez számomra nem mentség, mert az illető a véleményét tényként állítja be illetve következtet is belőle ilyenket:

- Linux alatt nem lehet komoly munkát végezni, nem megbízható
- az X tanulhatna sokat a Vistatól illetve a Win7-től
- az X.org csomag egy darab kutyaszar
- Windows alatt semmi se történik hogyha lefagy a grafikus rendszer

és még sorolhatnám, de nagy kedvem nincs szemetet tolmácsolni, akit ténylegesen érdekelnek ennek az illetőnek a tényei olvassa el a cikket Google Translateel.

Lényeg az egészben hogy semmi baj nincs egy olyan cikkel, ami szíd valamit, amit én szeretek, pl. előszeretettel olvasom a Linux Haters Blog-ot, viszont az ilyen trágyától undorodom.
Hogy miért?
Erre egyszerű a válasz: az LHB írója veszi a fáradságot és sokszor forráskód mélységig utánanéz a dolgoknak és az alapján mocskolja az illető projektet, sokszor jogosan, ezzel szemben ennek a szemétnek az írója, csak a hasára üt egyet és már tudja mi is a probléma.

Tehát mocskolja az X-et, mindenért az X-et hibáztassa és elmondja hogy a Windows grafikus rendszere mennyivel jobb. Mindezt kb. ilyen logikával teszi:
- crashel az Evolution
- az Evolution grafikus program
- Linux alatt a grafikus stack-et X.org-nak hivják
ezekből következik: az X nagyon rossz, a Windows megfelelője sokkal jobb, újra kell írni.

Az író csak ezeket a hibalehetőségéket ejtette ezzel ki:
- GUI keretrendszer
- applikáció kód
- abalkkezelő
- kernel
- grafikus driver
(tudom biztos van ennél sokkal több)

Kíváncsi vagyok hogy a fent felsorolt lehetőségeket, hogy volt képes debugolás nélkül kiejteni...de ha jobban belegondolok a cikk írója valószínűleg nem is tud debugolni, akkor végül is honnan szedi azt hogy az amit mond igaz?

Legközelebbi ilyen cikket továbbítom a kollégámnak Dave Null-nak.

Az oktatás szánalmas

2009-07-27T16:34:00.000-07:00

Osztom azoknak a véleményét, akik szerint nem muszáj minden nyílt legyen, sokszor a zárt dolgok győznek, mert egyszerüen erősebbek és ez így van rendjén, mert legalább nyomást gyakorolnak a szabad szoftwareekre, hogy erősödjenek, persze sajnos ez nem mindig jön össze:

az audio fejlesztés még mindig nem zárkózott fel a több éves MS technológiához(Direct Sound), mert minden nagyokos programozó ír egy hangrendszert, amit aztán a Fedora egyből kötelező dologként beépit magának és a többi disztribució is sorra elköveti ugyanezt a hibát.

Viszont vannak sikertörténetek mint például a Firefox, aminek a fejlesztői erősen copyrightolják a nevét meg a lógóját ugyan, de legalább ott van és mellete az Internet Explorer egy kis buta, semmittudó programocska, ami azt a célt szolgálja, hogy rajta keresztül lehet letölteni a Firefoxot.

Sajnos azonban még mindig nem tudja a híres Európai Unió sem, hogy nem csak MS szoftwareek léteznek, ugyanis még mindig nem hallotam arról, hogy az ECDL-en oktatnának több szoftwaret ugyanabból a kategóriábol, nem feltétlenül a nyílt forráskódu szoftwareek hiánya a felháborító, hanem az, hogy csak MS szoftwareeket oktatnak és ezzel elősegítik az MS dominanciáját Európában, ami rendkívüli mértékben gyengíti eme földrész gazdaságát.

A hajam az égnek áll amikor azt hallom valahol hogy "nekem rendes Office kell" vagy amikor átviszek egy .doc fájt valakihez, akinek a legújabb (torrent siterol letöltött) MS Officea van és a dokumentum teljesen szét van esve.

Nem vagyok képes felfogni, hogy miért nem fogja már fel az EU, hogy ezzel az ECDL-el semmit nem ér el, ha ilyen gyenge minőségü és elfogult. Nem értem hogy akarnak váltani alternatív megoldásokra, hogy ha nem gondoskodnak arról, hogy az emberek ismerjék és tudják használni azokat.

A drágalátos román államnak sincs jobb elfoglaltsága a gazdasági válságban, mint hogy MS licenszeket vásároljon. Ezen azonban nem is kéne csodálkozzak, mert már számtalanszor bebizonyitotta, hogy világelső .... korrupcióban.

Ha visszagondolok a középiskolás éveimre, mindig eszembe jút, hogy mennyire szánalmas az oktatás: Turbo Pascal, MS Office meg Foxpro 2.

Turbo Pascal
Minden tanártól ugyanazt a szöveget hallom: "kezdőknek könnyebb", természetesen senki nem mondja el miért könnyebb egy kezdő számára ez a C-nél is régebbi programozási nyelv, amin ugyanúgy tanitanak dinamikus helyfoglalást mint C-ben, viszont Pascalban ez sokkal nehezebb.

Lehet én vagyok szigorú de én nem engedném többet, hogy elavult nyelveket tanítsanak közép iskolában, annak ellenére, hogy a Turbo Pascalnak van nyílt forráskódu alternativája, a Free Pascal. Sok a gyenge programozó, és talán ez az egyik oka.

MS Office
Az MS Office egy jó termék volna, ha megbizható lenne és nem agreszívan profit orientált. Felfoghatatlan, hogy miért élvez ekkora fölényt az oktatásban egy olyan applikáció, ami arról híres, hogy fölösleges pénz kidobásra készteti az embereket, mert saját maga régebbi verzióival sem kompatibilis.

Foxpro 2
Az MS Office-t azért tanítják mert legtöbb helyen "az van" , a Pascalt azért mert "könnyü" , viszont arra még kifogást se keresett senki, hogy a Foxpro-t, miért tanítják, ami nonstandard és elavult.

Még középiskolás koromban, mertem olyat írni az iskola forumára, hogy az ECDL nem ér semmit, amit azonnal töröltek, mert hogy az ECDL oktatás pénzt hoz az iskolának, és természetesen a pénz előrébb van a minőségi oktatásnál, természetesen nem a nyílt technológiák hiányáért kritizáltam, hanem azért mert még Windows alatt is nagyon egyoldalú volt.

Tehát végeredményben az MS és a hasonló termékek sikere az emberek tudatlanságában van., mert ha az emberek nem lennének ennyire tudatlanok, akkor MS terméket csak akkor választanának, ha az teknikai illetve pénzügyi fölénnyel rendelkezni más termékekhez képest.

Ez a helyzet Erdélyben illetve az EU-ban van, de amerikai barátainknak se sokkal jobb a helyezetük: http://blogs.techrepublic.com.com/opensource/?p=811

"ubuntu sucks, linux mint rules"

2009-07-26T06:10:00.000-07:00

Íme a bizonyiték arról, hogy nem csak a rendkívül szuper-integligecniával rendelkező programozó hackerek használnak Linux alapú rendszert:

A Microsoft csak saját érdekében adott ki kódot GPL alá

2009-07-23T02:37:00.000-07:00

Sokan válon veregettél a Microsoftot a hétfői akciójukért, holott koránsem arról volt szó, hogy a Microsoft segiteni akarta volna a Linux rendszereket, valójában csak magát védte meg egy potenciális pertől, mivel hogy a meghajtója eleve tartalmazott GPL kódot.

Ez a meghajtó azért értéktlen a szabad szoftware világában, mert csak a Microsoft-ot védi meg egy pertől, amire meg lett írva ez a meghatjó, az pedig egy Microsoft technológia, ami elősegíti egy Linux rendszer virtualizációját Windows alatt, ami leginkább a régi Novell esetre emlékezetett, ahol ilyen cselekkel dolgoztak Redmondék.

Nem igazán hiszem hogy sokat segít az hogy Linux rendszert tudunk Windows alatt virtualizálni, ami szervereknél divat, szerintem legalább olyan jól lehet Linux alatt virtualizálni Linux rendszert, akkor meg minek a Windows? Valószínüleg a Microsoft az előbbi kérdés ellentétét próbálja sugalni.

Tehát a történet tanulsága, hogy a Microsoft az csak Microsoft marad.

A Google szerint ideje véget vetni az IE6-osnak

2009-07-14T11:33:00.000-07:00

A Google, aki már korábban is éreztette, hogy ideje lenne már váltani az Internet Explorer 6-osról, bejelentette, hogy a Yotube-on ezentúl figyelmeztetések lesznek azok számára akik még mindig ezt az ócska böngészőt használják és vissza fogja szép lassan vonni az IE6-osnak a támogatását.

Az IE6 jelenleg a web fejlesztők legnagyobb rémálma, egy standardokat nem ismerő böngészőként viselkedni próbáló monstrum, ami alúlképzett emberek elfogult döntései miat van még életben.

Erről a fenoménről a jóízlés határain belül többet nem is lehet igazán elmondani, legfeljebb azt, hogy már lassan több mint 8 éves és ez nem a NON-Windows platformot használó emberek ellensége, hanem MINDENKI ellensége aki webet akar fejleszteni és nem kíván leragadni a 8 éves technológiákon.

Tehát ha valakit láttok aki még ezt használja akárhol kérjétek meg, hogy fejezze be ezt az őrültséget, ideje váltani, egy jobb webért.

forrás: http://www.techradar.com/news/internet/youtube-to-stop-ie6-support-616309?src=rss&attr=newsintern

Az Ubuntu portálok jönnek, az Ubuntu portálok mennek

2009-07-10T19:41:00.000-07:00

Réges régen a haverjaimmal csináltunk egy portált, egyetlen egy céllal, hogy tudjuk feltölteni olyan anyagokkal, amik az Ubuntus problémákra megoldást adnak. Egyszer fel is keresett valaki a szülővárosom egyik hírportáljától és köszönetet mondott, mert segített rajta az egyik cikkem, aminek persze duplán örültem:
- először is azért mert az én általam megírt cikk segitett rajta
- másodsorban meg azért segített rajta az általam megírt cikk, mert Ubuntu-t használtak a cégnél, megjegyzem akkoriban még nem volt akkora trend az Ubuntu mint most

Idővel sajnos megoldódtak az Ubuntu körüli problémák és ezzel együtt a portálunk jelentősége is megszünt. Miről irjunk ha egyszer minden müködik Ubuntu alatt?!!

Most nemrégiben meg felbukkant ez az "Ubuntu Portál", aminek üzemeltetője eléggé furcsán viselkedett, lásd levelezőlista archívumok. Ennek a portálnak nem hogy a célja még a CMS-e is ugyanaz volt mint a mi portálunknak, legalábbis elméletben. Gyakorlatban, a mi portálunk még mindig üzemel, olyan szinten hogy ott vannak a cikkek rajta, hogyha netalán valaki odatévedne, akkor hátha tudnak valamit segiteni, viszont ennek az "Ubuntu Portál"-nak ez lett a sorsa:

Tovvábbi érdekességeket is megtudtam erről az érdekes jelenségről.

Szerintem ha legközelebb valakinek eszébe jút egy újjabb Ubuntu portált csinálni előszőr gondolja át a következőket:
- tényleg az Ubuntu felhasználók segitése lenne a cél vagy csak a híressé vállás meg Google AdSense pénz?
- van-e elég erőforrás hozzá?
- nem lenne erre jobb alternatív mód, pl: segíteni inkább az ubuntu.hu-t

(Ez nem burkolt ubuntu.hu-reklám volt, aki olvassa a levelezőlistát, az tudja, hogy az ubuntu.hu-t se tartam tökéletesnek, persze ez egy vitatható téma.)

Ezért nem lenne szabad pszichológiai vizsgálat nélkül engedni embereket internetközelbe

2009-07-07T03:43:00.000-07:00

Úgy látom nagy konkurenciának néz elébe a Google :D

A Microsoft megigérte hivatalosan hogy nem perel be senkit a .NET-ért

2009-07-06T22:11:00.000-07:00

A Microsoft emberei, akik olvassák a Linuxos hirportálokat, megunták, hogy a zelóták mocskoskodó cikkeket írnak a Monoról és elhatározták, hogy kezükbe veszik az ügyet. Ezeknek a cikkeket író embereknek nagy része gyakorlatilag nem is programozó, arról nem is beszélve, hogy nem néznek utánna semminek(wikipedia rulz), viszont slashdotot olvasnak és úgy vélik, hogy akkor már mindent tudnak.

Tehát elege lett ebből a sok szenycikkből a Microsoftnak és hivatalosan megigérte, hogy nem fog beperelni senkit aki C#-ot vagy .NET-et implementál vagy használ.

Sajnos sok zelóta munkanélküli lesz ezek után, mert már nem fognak tudni írni cikkeket arról, hogy mennyire rosz döntést követ el a Canonical hogy Mono alapú applikációkat tesz bele az alap Ubuntu telepitésbe illetve RMS szabadalomtengerallattjárójárol, ami leginkább a Coupling címü sorozatból Jeff beszólásaira emlékezetet.

Cikkek ezzel kapcsolatban:
http://port25.technet.com/archive/2009/07/06/the-ecma-c-and-cli-standards.aspx
http://linuxhaters.blogspot.com/2009/06/to-all-you-mono-haters.html

Netbookok és a fejlesztők

2009-06-16T17:38:00.000-07:00

Már eltelt egy kis idő mióta megvettem a netbookomat. Amikor vettem még nem igazán tudtam mi lesz a fő célja, csak azt, hogyha a laptopom feldobja a talpát akkor át fogja venni a helyét. Kezdetben egy ideig, normál desktop volt rajta, de utánna meggyőződtem hogy az Ubuntu Netbook Remix desktop a legideálisabb neki.

Az UNR legnagyobb előnye az, hogy nagyon spórol a hellyel és rendkívül hatékony a használata. Az UNR az én Firefox beálitásaimmal együttesen egy rendkívül használható és helytakarékos felületet eredményeznek.

Az UNR felülete rendkívül egyszerü és intuitiv, egy felhasználó nagyon hamar hozzá tud szokni. A barátnőmnek kedvence lett a kis gépezet illetve azon lévő rendszer és nem igazán kelletett magyarázzam neki hogy mi mit csinál, persze ehhez hozzá kell tegyem, hogy használ Linux-ot.

Webfejlesztésre egy pár hangolással nagyon jól lehet használni, sőt segít, hogy meg lehet nézni rajta az oldalt egy valódi 1024x600-as képernyőn illetve az én modellem elbír egy Netbeans+VirtualBox párost. Természetesen a Netbeansre is kicsit rá kell dolgozni, hogy hatékony legyen ilyen kis képernyőn.

Ami megint pozitívum, hogy kis méretének köszönhetően ha megbeszélésekre kell menjek akkor könnyen magammal tudom vinni a kis gépecskét illetve pár kattintással rá tudok kapcsolódni Wifi hálózatokra, tehát ideális ilyen helyzetekre.

Természetesen nem fogja felváltani az itthoni munkaállomásomat, viszont sok esetben nagyon praktikus szerkezet, amivel jól lehet kódolni.

A Canonical agreszíven próbál változtatni

2009-04-28T05:32:00.000-07:00

Sajnos az új értesitési rendszer az Ubuntuban gyakorlatilag használhatatlan, egyszerüen nem természetes és több vitát váltott ki még az Ubuntu fejlesztők körében is. A Canonical már szinte fanatikusan hitte hogy jól csinálják ezt, annyira, hogy egy-egy Canonical alkalmazott csak azt nyilatkozta külső Ubuntu fejlesztőknek, hogy "ezt így kell megcsinálni és nem áll módomban elmagyarázni hogy miért".

Korábbi bejegyzéseimben írtam hogy ez egy mennyire rosz ötlet meg sokan mások is mondták, most meg is tapasztaltam, az hogy pár másodpercíg látom hogy valaki irt nekem a pidgin-en, gyakorlatilag nem jó semmire, mert lehet pont olvasok valamit és mire felkelti a figyelmemet, már eltűnik. Nem mintha sokat ér akkor hogyha meglátom időben, mert akkor is le kell olvassam hogy ki írt nekem(pár másodperc alatt), meg kell nyissam a chat ablakot és a megfelelő fülre kattintsak, ahelyett hogy rákattintsak a buborékra, és egyből oda vigyen.

Legtöbbször nem ér semmit ez az értesítés, ennyi erővel ki is kapcsolhatom teljesen, mert egy két esetet kivéve semmire se jó úgy ahogy van. Az Ubuntu fejlesztők is ezen a véleményen vannak mostmár de ahelyett hogy megoldanák ezt a problémát, azon gondolkoznak hogy akkor ott ahol a jelenlegi értesítés nem ér semmit, ne legyen értesítés egyáltalán. Tehát magyarul mégjobban butitani akarják a rendszert.

Szerintem mégjobban le fogják butitani az egészet és egy két kiadás múlva rájönnek hogy csak olajat öntöttek a tűzre és le fogják másolni a KDE értetítés koncepcióját, ott ugyanis én döntöm el, hogy mi jelenjen meg és hogy, nem a Canonical alkalmazottak, nem Mark Shuttleworth, hanem én, a felhasználó.

Az új netbookom és amire használom

2009-04-27T01:45:00.000-07:00

Véleményem szerint a netbook az aminek a notebook kellene lennie: hordozható. Elhatároztam hogy veszek én is egyet, lássam mit tudok kihozni belőle. Nagyon tetszik a netbookokban hogy nem kell nagyon messzire menjek, hogy találjak olyat, amin minden egyszerüen müködik hardware szempontból Linux alatt.

Visszonylag kevés keresgélés után az MSI Wind mellet döntöttem, annak ellenére hogy azt vitték vissza a legtöbben, egyszerüen ez a modell felelt meg legjobban a követelményeimnek. Tehát megrendeltem, vártam, elmentem a kézbesitő cég raktárába, kifizettem és átvettem a netbookot(Fan curier rulz), hazamentem és megtapasztaltam azt amit mindenki más aki ilyet vett.

Az MSI Wind egy jó modell, jó hardwaree van jó árban, viszont a nagy problémája a software, ott elvérzik kegyetlenül, SUSE Linux Enterprise Desktop(SLED) van rajta előtelepítve, aminek az előnyei az, hogy van rajta flash, java illetve skype alapból, kb ennyi az előnye, viszont a hátrányai kegyetlenek. Ez nem egy anti-SUSE post akar lenni, jó magam is használok openSUSE-t és meg vagyok elégedve vele, nem is lett volna probléma, ha SLED helyett openSUSE lett volna rajta(akinek nem esett volna elsőre le, a kettő nagyon nem ugyanaz). Tehát az egyetlen probléma azzal hogy SLED volt előtelepítve a netbookra, az hogy SLED volt rá telepítve. Enterprise operációsrendszer egy netbookra? WTF?

A nagy probléma a SLED-el, hogy nem netbookra tervezték, hanem nagyvállalatok desktopjaira, csak 3 problémát említek meg erről, ami engem elídegenített attól, hogy SLED-et használjak rajta, annak ellenére, hogy openSUSE-t boldogan használok:

- a képernyő beálitásoknál nem tudtam rákapcsolni a nagy(22''-es) képernyőmre úgy hogy annak natív rezolucioóját használjam, még tippet sem adott hogy esetleg ha xorg.conf kedvemben lennék akkor hol keressem a szügséges beállitásokat, nem mintha a 21. században túl sok kedvem lenne conf fájlokat szerkeszteni azért hogy müködjön rendesen a képernyőm

- a hállózat beálitás iszonyú friggid rajta, egy netbooknál illetve laptopnál elvárom hogy minél könnyeben menjen a hálózat, viszont a SLEDnél: root jelszó, YAST, kérdések amikben szerepel /etc/resolv.conf. Azt hiszem kb, ezt el is magyaráztam ezekkel a kulcsszavakkal, nem akarok nagyon belemenni a teknikai részletekbe, lényeg, hogy nehéz használni, nem hordozható gépre való.

- szoftware telepitési pokol, akartam volna egy JDK-t meg egy két egyébb finomságot feltelepíteni, de rá kellet jönnöm, hogy nincsenek betéve a YAST-ba a tárolok, gondolom magamban, hát ez nem probléma, rákeresek a googleben és beteszem, csak nem lehet nehéz, nem is lett volna, viszont csupán egy dolog akadályozott meg, az hogy nem léteznek SLED-es tárolok csak valami DVD-ről lehet telepíteni dolgokat.

Tehát röviden és tömören megfogalmazva az MSI a linuxos szériáját a disztribució megválasztásánál rontotta el, de ott végzetesen, ami nagy kár mert tényleg jó gép.

Szerencsémre a Jaunty-t pont egy nappal később adták ki, úgyhogy nem haboztam gondolkodás nélkül feltelepítettem az Ubuntu Netbook Remix-et amin ugyancsak müködött minden viszont megoldotta a SLED hiányosságait.

Annyira megtetszett ez a netbookos dolog, hogy elmentem és vásároltam egy wireless routert és egy Logitech billentyüzetet. Tehát végeredményben van:

- egy nagy kapacitásu hard diskkel rendelkező asztali PC-m
- egy hagyományos laptop
- egy erősitő szép nagy hangfalakkal ellátva
- egy wireless router
- illetve egy USBs billentyüzet

Sokan azért kritizálják a netbookokat, mert kicsi a képernyőjük illetve billentyüzetük, ami legtöbbször előny, de amikor itthon vagyok hátrány a 22''-es képernyő mellet, viszont senki se tiltja meg hogy azt szépen bedugjam a netbookomba és kihasználjam a netbookommal is. Tehát amikor itthon vagyok akkor használhatom 1680x1050-es felbontással és egy USBs billentyüzettel mint egy normál asztali PC-t, amikor viszont megyek egyetemre meg hasonló helyekre, akkor egy kicsi, könnyen hordozható netbookként használom.

Egy másik fontos dolog az életemben az a zene, viszont ebben a felállásban van 3 gépen és 1 erősitő, szerencsémre itt jön be az XMMS2, ami segítségével meg tudom csinálni hogy egy gépről menjen a zene, viszont a többiről tudjam irányítani, amit a wireless hálózat segitségével gyakorlatilag akárhonnan tudok csinálni a lakásból.

Amit nem említettem még hogy ennek a modellnek nagyon jó az 1.3 MPes kamerája, ki tudtam menni vele az erkélyre és akivel éppen skypeoztam gyönyörködhetett a kilátáson.

Webprogramozók figyelem: ez a kis netbookocska megbír egy virtualboxot illetve egy netbeanst egyidőben.

Persze amit még eddig csináltam ezekkel a kütyükkel még mindig kevés, még mindig hiányzik egy webes torrent kliens illetve hallotam hogy a pulse audio segitségével át tudok irányitani hangokat egyik gépről a másikra, de ez már a jövő titka.

Nyulas-Jaunty-s hétvége aminek még nincs vége

2009-04-26T00:17:00.000-07:00

Csütörtökön megkaptam az új MSI Wind Netbookomat(ez külön bejegyzést érdemel), pénteken sikeresen fel tudtam rakni rá egy Jauntyt, szombaton már készen állt hogy menjek el vele az itteni(értsd Marosvásárhely) Jaunty összejövetelre. Voltunk elegen, de lehettünk volna sokkal többen, ezt arra értem hogy voltak emberek akik magyar előadások hiányában nem jöttek el, amit nagyon sajnálok, mert ez nem lett volna egy olyan probléma amit kicsi szervezéssel nem lehetett volna megoldani, de mi nem reméljük, hanem tudjuk, hogy a következő úgyis jobb lesz ilyen téren. :)

Mivel én nagy slashdot-olvasó vagyok, az első előadás sok újjat nem mondott, a második sem, mert ismerem nagyon jól az Ubuntu szerver változatot, a harmadikban volt egy két érdekesebb dolog számomra, mert ott a román Ubuntu közösségről volt szó meg a lokalizációrol.

Hogy mire nem képes egy theme meg egy ikonszett, azt az a tény bizonyítja, hogy volt aki ezek miat azt hitte hogy Windows van a netbookomon :) , azokívül meg el kellet magyarázzam, hogy Suse Linux Enterprise Desktop volt rajta eredetileg, ami nem a legjobb megoldás netbookokra.

Mindezekután elmentem a barátnőmhöz, ahol addig kinlódtam amíg müködésre nem bírtam a clicknetjét(olcsó USBs modemnek híg a leve), természetesen sikerrel.

Másnap(vasárnap) lementünk a nyaralójukhoz ahol akartunk volna fényképezni, de le volt merülve az akumulátor, szerencsére ott volt kéznél a netbook és rájöttem hogy milyen jól lehet fényképezőgépnek használni, azt leszámitva hogy szembe néz a lencse :)

Nagyon jól telt ez a FAIL mentes hétvége, de sajnos a kellemes része már véget is ért mert a kávém kortyolgatása befejeztével indulhatok neki a melónak.

Vírusok Linux alatt

2009-04-15T05:50:00.000-07:00

A vírus témagyon vitatott lett mostanság a Bitdefender akciója miat, sokan nincsenek teljesen
tisztában azzal hogy Linux alatt mit jelent egy vírus, ezért elhatároztam hogy elmagyarazázom.

1973-ban fejlesztették ki a legelső C-ben írt Unixot, aminek az alábbi fontos karakterisztikái voltak:
- multiuser volt alapból
- nem adott direkt memóriahozzáférést

2000-ben jelent meg a Windows 2000 ami végre multi user volt.

Tehát ennek a kis történelem leckének az a lényege hogy már csak a multi user implementálása mennyi időbe telt a Microsoftnak, persze előtte rá kellet jöjjön hogy egyáltalán szügség is van erre. Tehát már 73ban tudták a Unix fejlesztői azt amire Microsofték csak 2000-ben jöttek rá.

A vírusok könnyü terjedése illetve beékelősése a rendszerbe ennek volt köszönhető, mert nem lehetett korlátokat szabni, mert minden számitógép felhasználónak szabad volt mindent csinálnia.

Most páran biztos elgondolkozhatnak azon hogy ha 2000 óta ez van akkor miért zabálják még mindig a vírusok a Windowsos gépeket. A válasz kicsit komplikáltabb:

2000-ig teknikai okokból volt jó világuk a vírusoknak, 2000 után technikai meg pszichikai okok segitették a kártevőket előre.

Volt multiuserünk, viszont az addigi programok megszokták hogy mindent csinálhatnak és a Microsoft nagy híve a visszafelé kompatibilitásnak, ez volt a dolog első fele, ez nem is lett volna akkora baj.

Ami az igazi oka a vírusoknak az éppen az ami előre viszi a windowst, az hogy egy titkárnő operációs rendszer, meg szokták az emberek hogy: elindít setup.exe, next, next, finish viszont, hogy ez könnyü legyen kell administratori jog, és itt a probléma: A legtöbb windows user admin usert használ!!!

Tehát eddig elmagyaráztam miért vannak elterjedve a vírusok windows alatt csak azért hogy most tudjam elmagyarázni hogy linux alatt miért nincsenek elterjedve!

- nincs annyira elterjedve felhasználó téren
- rendkívül gyorsan érkeznek a biztonsági foltok
- legtöbb szoftware központosított tárolókból származik
- nem szokás rootként használni a rendszert
- nincs mindenhez állandó bináris interface

Itt a magyarázat arra, hogy miért kell sudo, és miért kell jelszót írni, mert ha nem kellene, akkor legalább olyan könnyen terjedne a vírus mint windows alatt. A lényeg az, hogy a vírus nem tudja a jelszónkat, ezért nem tud olyan dolgokat csinálni amihez mi be kell írjuk a jelszót.

Attól hogy nem tud a vírus rendszerszinten terjedni még okozhat kárt, tehát futtatható állományokat Linux alatt is veszélyes fogadni.

A Linux még mindig nem elég vírus barát platform
Nagyon kevés vírus van linux alá és nagyon kicsi az esélye hogy azok sikeresen kárt is tudnak tenni.

Egy vírusírtó nem garantál semmit
Attól hogy van vírusírtó feltéve még könnyen megfertőzhet egy új vírus amit az nem ismer.

A antivírusok lassuak
Egy antivírus program mindig kell fusson és ellenőrizzen mindent, ami egy lassu folyamat.

Tehát ezért van az hogy én nem ajánlom senkinek hogy használjon antivírus programot linux alatt.

Kellemes Husvéti Ünnepeket!!

2009-04-13T04:05:00.000-07:00

Kellemes husvéti ünnekepet kivánok mindenkinek, sok sörrel, borral, pálinlával és jó hangulattal füszerezve!!!

Ha valaki tud egy nekem való netbookot, szóljon

2009-04-10T13:37:00.000-07:00

Rá akarom szánni magam, hogy vásároljak egy netbookot, de nem igazán kaptam olyat ami nekem való, már fórumokon is kérdeztem de semmi. Az alábbi dolgok érdekelnének:

- minden hardware eszköz kizárólagosan 100% linux kompatibilis kell hogy legyen, semmi broadcom és hassonlóak

- minden funkció sleep, hibernate stb. teljesen hibátlanul kell hogy müködjön linux alatt

- 3d gyorsitás, intel elégséges

- nem szabad legyen rajta előtelepített windows

- legalább 1Megapixeles kamera

- hibátlanul müködő hangkártya, Skypeal is müködjön együtt

- ethernet wireless csatlakozó egyaránt kell

- lehessen csatlkoztatni külső képernyőket

- nem lehet Acer(utálom a márkát)

Ha valaki tud olyan netbook modelt, ami ezeknek megfelel megkérjen szóljon mert nem igazán kapok. Ha meg van valaki aki programozott netbookon, megkérném hogy mesélje el a tapasztalatát.

A Linux alapitvány adaptálni fogja az openSUSE build servicet

2009-04-09T03:01:00.000-07:00

Adthattam volna azt a címet is, hogy "A Linux alapitvány adaptálni fogja az openSUSE build servicet avagy a sok windows fejlesztő befoghatja a p*fáját ezentúl", de sajnos nem fért ki.

Sok windows fejlesztő azzal macerált engem hogy "Háde linuxra nehéz fejleszteni mert ott az a sok disztribució, csomó forditás meg minden, nem éri meg, csak kinlódás az egész.", na de eznetúl kellesz jobb ürügyet találjanak, mert a Linux Fejlesztői Hálózaton(LDN) ott lesz az openSUSE build service, ami gyakorlatilag azt jelenti hogy majd a build service elintézi a "piszkos munkát", a fejlesztő csak fejltölti a forrását és visszakap minden "fontosabb" disztróra müködő csomagokat.

Aki meg azt mondaná, hogy ez valószinüleg félkész termék, annak csak annyit, hogy az openSUSE 11.1-et teljesen ezzel csinálták meg.

Tudom, hogy még így is megmarad a Visual Studio(vagy hogy a csudába hívják) milyen jó szöveg, arról viszont a tegnap olvastam, hogy még sem olyan jó mint amilyennek egyesek mondják akik valószínüleg mást nem is használtak.

Figyelem, mindenki jól nézzen körül, háhtha windowsimádó barátja rendelkezik ezekkel

2009-04-08T17:19:00.000-07:00

Ma akadtam rá egy elég szép listára amin szerepel egy rakás kütyü amin természetesen linux van.

Itt a link: http://www.linuxdevices.com/articles/AT8349493265.html

Nézzétek jól meg, ha valamelyik diehard windowsos haverotok rendelkezik a fent említett eszközök egyikével, akkor sürgősen figyelmeztessétek, hogy cseréljék ki, mert akárhogyis kínlódnak, erre nem fognak tudni rakni, Norton/Kasperski/Panda/ vírusírtót, se Microsoft Office 2007-est, se Internet Explorer 6-ost!

Szegények biztos úgy fogják érezni magukat hogy át lettek verve.

A KDE halad, míg a GNOME stagnál

2009-04-06T17:43:00.000-07:00

Az eredeti cikket itt lehet olvasni, semmi köze nincs a KDE jelenelegi problémáihoz, teljesen programozó orientált módon elemzi a dolgokat. A lényege az, hogy fel kell készülni a jövöre, meg kell húzni a vonalat és kell haladni. Mióta kijött a KDE 3.0 illetve a GNOME 2.0 sokat változott a világ, azt nyilatkozta, hogy nem valószinü, hogy ezekkel lehet a végtelenségig előrehaladni, és már kihoztak mindent amit lehetett.

Egy pár egyszerü példával élve: amikor kijött a legelső KDE 3-as, akkor még nem voltak widgetek(személy szerint engem még most sem érdekelnek) , nem voltak 3D gyorsítással rendelkező desktopok, nem volt ennyi applikáció illetve nem volt mindenütt elterjedve az internet. Manapság divat lett egyeseknél, hogy a desktop tele legy egy rakás kacattal, amik nem csinálnak nagy dolgokat, de fontos hogy könnyen lehessen őket leprogramozni. Jelenleg elég sok ember rendelkezik 3D gyorsítással biró videókártyával és ritkán használja ki, itt jönnek be a desktop effektek, amiktől egyre többet elvárunk. Mivel sok programunk van, már elvárt dolog, hogy tudjanak ezek komunikáljanak egymással, pl zene lejátszó a messenger programmal. Az meg, hogy manapság több ember rendelkezik internettel csak a kacatok(aka widgetek) szerepét erősíti.

Fenti példákkal csak azt akartam illusztrálni, hogy rengeteget változott minden mióta kijöttek ezek a desktopok és ezeket valaki le is kell programozza, viszont a "régi" technológiával nem lehet mindent programozó barátságosan implementálni ezért kell néha előrelépni.

Rengeteg probléma alakult ki a KDE 4 megjelenése óta, de gyarkorlatilag egyik se annak köszönthető, hogy felkészült ez a linux kernelnél is (kód nagyságban)nagyobb projekt, a jövőre. Sajnos a GNOME projektnek még fogalma sincs hogy mit kellene csinálni a jövő érdekében, ezt ők maguk mondták, de remélhetőleg ők is fel fognak zárkózni, unalmas is lenne a Linux desktop egy is verseny(rivalizálás) nélkül.

Dropbox - Fájdalomentes fájlszinkronizáció illetve fájlmegosztás egyszerü halandóknak

2009-03-29T07:02:00.000-07:00

Miután megvásároltam a másik laptopomat, arról álmodoztam hogy bárcsak lenne egy közös mappa a két gépen amibe ha teszek valamit az egyik gépen megjelenik a másikon is. Persze erre akkor is kaptam több megoldást de valahogy egyik se volt az igazi, vagy túl komplikált volt.

Ma rábukkantam egy kiválló megoldásra, a neve Dropbox, és alapból ad mindenkinek 2GB online tárhelyet, ami segitségével szinkronban tud tartani mappákat több gépen is. Ha meg mindez nem lenne elég ott van az a tény is, hogy multiplatform, tehát ugyanazt a mappát szinkronban tudjuk tartani Windowson meg Mac OS Xen is és ha egyik kollégánknak van Dropboxa, akkor tudunk egymással mappákat megosztani, pl közös kirándulásról készült képet.

Persze ezzel is úgy van mint minden más szolgáltatással, hogy 2GBig ingyenes, viszont akinek több kell az vásárolhat több tárhelyet. Aki meg ajánlja ezt másoknak is, az kap pluszba tárhelyet egészen 5GBig.

Szerintem kár ennél jobban bemutatni, csatoltam egy videót és aki regisztrálni akar az megteheti itt utánna innen letöltheti a klienst, ami gyakorlatilag egy nautilus plugin, de ha egyszer elindult, csinálja a dolgát fájl kezelőtől függetlenül.

Végezetül itt a videó ami sokkal többet elmond mint 100 szó:

Kijött a PHP 5.3.0 RC1

2009-03-27T09:41:00.000-07:00

Végre kint van a rengeteg újdonságot hozó PHP 5.3.0 első kiadásra szánt változata. Sajnos egy jó darabig még kellesz várni amíg kijön a végleges változat és elkezdenek fríssiteni a tárhelyszolgáltatók, de betekintést nyerhetünk abba, hogy mit hoz ez az új verzió:

Névterek
Várva várt dolog ez sajnos kicsit furcsa elsőre hogy a '\' operátort kell ehhez használni, de ennek is megvan az oka, hosszú tárgyalások után született ez a döntés.

Sebesség optimizációk

Késői statikus csatolás
Nehéz elmagyarázni, pélán keresztül könnyebb megérteni: http://php.net/lsb

Lambda függvény és zártság
Eez a két dolog együtt nagy dolgokra képes, lényege röviden, hogy a ezentúl lehet anonym függvényeket deklarálni illetve, függvényt függvénybe, ezeknek előnyeit eddig a JavaScriptben tapassztalhattuk.

NOWDOC
Egy új fajta string kifejezési szintaxis.

PHAR
PHP Archive, JAR szerü lehetőséget ad, hogy az forrásálományainkat egy fájlba tegyük és onnan futtasuk.

Enchant
Egy standard API a legtöbb helyesírás ellenőrző könyvtárnak.

És sok más itt fel nem sorolt újjítás.

Webes fontok

2009-03-25T16:28:00.000-07:00

Csodálkozom hogy az Ubuntu fejlesztői ezt a témát kihagyták, az mp3-ra meg külömböző codecekre van kérdés és automatikus telepítés, de a Microsoftos fontok telepitése nincs ilyen szépen kidolgozva. Firefox alatt csak most lesz a 3.1-esbe font-face támogatva ami megengedi fontok injektálását böngészőbe, tehát abszolút nincs kifogás ennek a problémának az elhanyagolása.

Szabadság ide, szabadság oda, az MS fontoknál csak egy EULA van, viszont keményen befolyásolhatja azt, hogy hogyan jelenít meg a böngésző egy oldalt.

Szerencsénkre, a CSSnél lehet alternatív font családokat megadni, és ennek a segítségével egész jó alternatívákat tudunk adni MS fonttal nem rendelkező kollégáknak: http://mondaybynoon.com/2007/04/02/linux-font-equivalents-to-popular-web-typefaces/

Várhatóan a firefox 3.1es után más lesz a helyzet.

Egyetemi tanárok se tudják manapság hogy mit beszélnek...

2009-03-17T18:00:00.000-07:00

Néha csodálkozok, hogy hogyan kapnak doktorátust egyetemi tanárok akik az alábbiakat mondják:

- Linux alá is ugyanolyan könnyü vírust írni, csak kevesen használják és nem éri meg.
- Windowst a legkönnyebb használni.
- Egyik platform alá sincs annyi program írva mint Windows alá.

Mikor ilyen szük látókörü kijelentéseket hallok, el szoktam gondolkodni azon, hogy vajon igaz-e egyáltalán a többi dolog, amit a tanár mond...

Érdekes tény: a legjobb tanárok Linux alapú rendszert használnak, biztos véletlenül.

De vegyem sorba miért is marhaság ha valaki a fenti mondat egyikét használja:

- Linux alá is ugyanolyan könnyü vírust írni, csak kevesen használják és nem éri meg.

Tudtommal a legtöbb szerver Linux alapú, de ha nem is a legtöbb, akkor is annyi, amennyít megérné megcélozni, szóval akik spammelni akarnak, azoknak kiváló cél platform lenne. Linux alatt legtöbb procesznek nincs root hozzáférése, windows XP alatt a legtöbbnek van, Vista alatt meg ha nem akarod, hogy minden apró müvletnél kérdezgessen olyan dolgokat amikre amúgyis continuet nyomsz, akkor ott is van. De vegyük a számokat Windows alá több százezer vírus van, és aki olvasta a híreket hallota, hogy mekkora károkat okoznak, Linux alá alíg 100, GAME OVER.

- Windowst a legkönnyebb használni.

Ez félig igaz ha a végére ezt odatesszük: annak aki eddig is évekig Windowst használt...
A legtöbb felhasználó amúgyse operációs rendszert használ hanem az alá írt applikációkat.

- Egyik platform alá sincs annyi program írva mint Windows alá.

Egyik platform alá sincs annyi vírus, azzal mégse dicsekszik senki. Viszont azok elfelejtik említeni, hogy ezeknek jó részüket lehet wine alatt futtatni, és a legtöbbnek van alternatívája.

Tehát ezkről ennyít, további érdekes tény, hogy akik ezeket állitották, életükben 1 napot se használtak egy Linux disztrót, mindenesetre, eléggé szomorú hogy doktorátussal rendelkező tanárok, elkezdenek férrebeszélni olyan dolgokról, amit nem is ismernek.

Kubuntu manapság

2009-02-15T14:46:00.000-08:00

Nem tudom miért is strapálja magát a Canonical azzal hogy kiad KDE alapú disztrót. A Kubuntu az Intrepid Ibex óta egy nagy zsákutca mindenkinek aki KDEt akar használni.

Nagyon nagyot csalódtam a Kubuntuban, nem gondoltam volna hogy ezt fogja csinálni a Canonical. Szégyent hozott magára és a KDEre egyaránt. Fölösleges leírjam mi a baj a Kubuntuval, mert többet érek azzal ha azt írom mi az ami nem baj vele, ami gyakorlatilag semmi, mert minden defektes ebben a disztróban, de leírok egy pár nagyobbat:

- nincs KDE 3
- hálózat nem megy
- kopete nem mutat contact photokat
- az instalalója emlékeztet a Windows 95re
- amarok 2es minden csak nem szép és pláne nem használható

Nagyon nagy elfogultság kelletett ahhoz, hogy ráerőszakolják mindenkire a KDE 4estmeg minden programot amit iszonyúan rosszul válogattak.

Erre a bejegyzésre válaszolva ezeket tudom mondani:

"Quassel IRC kliens, a Konversation fejlesztése megszűnt, nem portolják QT4-re"

A Konversation aktívan van a mai napig is fejlesztve, viszont sok hacket tartalmaz, mivel nem nagyon voltak IRC kliensre szánt UI elemek. A Quassel meg profiknak szánt IRC kliens, és pár megabájtért cseréli le ezzel a Konversationt a kedves dev csapat.

"KMail/Akonadi, valamint Amarok2 (Amarok 1.4 nem érhető el többé)"

Amarok 2-t hasznáni 1.4es helyett legalább akkora hiba mint amit fent emlitettem, rengeteg hibát tartalmaz, de ez nagyon nem érdekli a Kubuntu fejlesztőket.

"Új hálózatkezelő plasmoid"

Ez nem csak a Kubuntu fejlesztők hibája, hanem a KDE fejleszőké, akik azt hiszik, hogy mostantól mindent plasmoidba kell megcsinálni.

"A fejlesztők várják a tesztelők visszajelzéseit, hogy a Jauntyra minél több hibát tudjanak javítani."

Maga a Jaunty egy nagy hiba az Intrepiddel együtt.

Jelenleg egyre többen térnek át a Kubuntus emberkék OpenSUSEre és ha Canonicalék nem térnek észhez könnyen elveszthetik a Kubuntus felhasználóit. Valahogy még mindig nem tudom felfogni, hogy tudnak elrontani egy disztrót ami régen az egyik legjobb volt.

Egy idétlen nő az Ubuntut és a Dellt hibáztatja a saját hülyeségéréért

2009-01-16T04:00:00.000-08:00

Nem szeretek ilyen stílusban írni, de ezt másképp nem lehet elmondani azoknak, akik esetleg lemaradtak a nagy sztoriról.

Tehát mint ahogy a cím is jelzi, van egy idétlen nő, aki nyílván nem ért semmit a számitógépekhez, arról nem is beszélve, hogy fogalma sincs arról, hogy mit jelent az a hogy operációs rendszer.

Ez a nő egyetemen van, ahogy én értettem levelezésesen, lényeg, azon van hogy szügsége van egy számitógépre amin van internet és egy szövegszerkeztő.

A történet, úgy kezdődik, hogy fellép a Dell honlapjára, kiválasztott egy 1,100$os gépet, megrendeli, mikor megérkezik, csodálkozik, hogy nem Windows van rajta hanem Ubuntu. A nő mérgesen felhívja a Dell ügyfélszolgálatát, megmondják neki, hogy kicserélhetik más gépre, de ők személy szerint ajánlják a gépet. A nő hallgat rájuk, megtartja a gépet utánna meg egy paraszt hír portál ír egy cikket, hogy mennyire rosz és használhatatlan az ubuntu, mert a nő nem tudta a Verzion CDjéről feltelpíteni a modem drivert, illetve túl boldogtalan volt, hogy rájöjjön, hogy az OpenOfficeal dokumentumokat szerkesztenek.

A történet ezzel nem ér véget, mert utánna még ez a parasztokból és teknikailg hozzá nem értő emberekből álló hírportál jól megszídja az ubuntu felhasználókat, illetve készitőket.

Mindenki, aki rajta van az ubuntu levezőlistán tudja, hogy én egyszerü felhasználó párti vagyok, egyszerü felhasznló párti vagyok, nem idióta párti vagyok.

Ezekkel a dolgokkal nem vagyok tisztában a cikk olvasása után:

1) miért vásárol valaki számitógépet ha nem ért hozzá?
2) saját döntéséért miért hibáztat valaki mást?
3) aki nem tudja mi az az operációs rendszer, miért akar internet telepíteni? és ha lássa hogy nem megy, miért nem keres hozzá értő embereket?
4) miért van az, hogy ilyen bunkók járnak egyetemre, akik nem tudnak megkapni egy szövegszerkesztőt, aminek a nevében szerepel is maga a szó?

Elképesztő, hogy az emberek mennyire meszzire mennek, hogy az Ubuntut és a Dellt hibáztatják, mert a nő kiesett az egyetemről, csak azért hogy egy botrányos felkapott sztorit írjanak.

Qt mostmár LGPL alatt

2009-01-14T00:28:00.000-08:00

A Nokia ezennel bejelentette, hogy szakítva a Trolltech korábbi üzleti modeljével, LGPL alá is elerhetővé teszi a Qt-t, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a KDE is valoszínüleg elérhető lesz LGPL alatt.

Ez a döntés azzal együtt, hogy a KDE immár windows alatt is megy nagy lavinát fog elínditani, remélhetőleg megoldja azt a problémát is, hogy a legtöbb platformfüggetlen komerc program GTK-val van megírva, ami azért rosz, mert közdtudott, hogy a GTK korán sem tud(nem is akar tudni) olyan jól alkalmazkodni a környezethez mint a Qt.

Sokan, köztük Mark Shuttleworth is örömmel fogadták a hírt és nagy reményeket füznek a Qt jövőjéhez. Sose lehet tudni mit hoz a jövő, de ebből a döntésből kifolyólag remélhetőleg jót.

forras: http://www.qtsoftware.com/about/news/lgpl-license-option-added-to-qt

Nemmegmondtam!!

2008-12-25T03:03:00.000-08:00

Úgy tünik, hogy a tegnap előtti bejegyzésemben előrejelzett dolog("Valószinü hogy a két félnek megint összeakad a bajusza") be is következett, létre jött egy újjabb Mark Shuttleworth vs Aaron Seigo vita.

Az egyik fél(Mark Shuttleworth) azt mondja, hogy ne legyenek interaktívak az értesitések, és teljesen lefokozza az értesitéseket, arra a szintre hogy csak informatív szerepük legyen, míg a másik fél szerint (Aaron Seigo) az értesitéseknek igenis interaktívaknek kell lenniük, mert sokkal hasznosabbak úgy, mintha csak ott lennének és nem csinálnának semmit.

Tudomásom szerint egyik fél sincs megelégedve a freedesktop.org Notifications névterével, ami leegyszerüsítve abban merül ki, hogy Mark Shuttleworth szerint túl sok funkciót tartalmaz, Aaron Seigo szerint meg túl keveset. A KDE értesités rendszere többet tud mint ami ki van szabva az FD.org jelenlegi Notifications névterében, az Ubuntu(fejlesztés alatt lévő) értesités rendszere meg nyílván kevesebbet.

Reméljük, hogy ennek jó vége lesz és a két fél, meg fog tudni egyezni, továbbá azt, hogy a freedesktop.org Notifications névtere elég érett lesz, mire eléri az 1.0-ás verziót és mindkét fél(KDE és GNOME) kellőképpen t

Uj ellentmondásos értesítés rendszert tervez a Canonical

2008-12-23T10:25:00.000-08:00

Nemrég olvastam a slashdotton, hogy Mark-ék új értesités rendszert terveznek, ami tervük szerint be fog kerülni az ubuntu következő kiadásába(9.04).

See the mockup as a Flash movie.

Ami ellentmondásos és elsőre nem nyílvánvaló a fenti videóbol az nem más mint az ötlet, hogy egy értesítéshez nem szabad akciót(történést) társitani Shuttleworth-ék szerint, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába kattint a felhasználó az értesítésre mert nem fog történni semmi.

There should be no actions on notifications.

Az elv vitathatósága abból adódik, hogy technikailag rengeteg funkciót gátol, példának okáért ha egy IM-en kap egy felhasználó egy linket, csak szövegként fog megjelenni, és ha rákattint, nem fogja betölteni a link alatt lévő tartalmat az alapértelmezett böngészőbe mint ahogy egy 21. századi ember elvárná. Ezért eléggé problematikus lesz ennek a standardnak az elfogadása, de egyelőre csak kísérletezni akarnak vele.

Továbbá Mart Shuttleworth reméli, hogy a freedesktop.org standardja az 1.0-ás verzióra elég érett lesz, hogy azt is implementálják. Nem ők az egyetlenek akik elégedetlenek a FD.org Notifications névterével, aseigo-nak se teccik, viszont ő más perspektivából elégedetlen vele. Valószinü hogy a két félnek megint összeakad a bajusza.

Ami teljesen pozitív mindenki számára ezzel a tervvel kapcsolatban hogy nem csak GTKsan lesz megoldva.

A böngészők helyzete manapság

2008-12-06T16:59:00.000-08:00

Sajnos a választék igen rosz manapság az internetes böngészők terén, leginkább azért mert egyes cégek, nevezetesen az Adobe a webet csak Internet Explorer és Firefoxként képzelik el.

Mivel én KDE-t használok(nem mintha az előző postjaimból nem lenne nyilvánvaló) arról tudok beszélni, hogy mennyire rosz a választék egy KDE felhasználó számára:

Konqueror - a KDE alap böngészője, sajnos legikább az Internet Explorerre emlékeztet, keveset tud illetve nem igazán lehet hozzá bővitményeket kapni és sok oldalon, többek között a GMailen azt kell hazudja hogy Firefox hogy jó kódot kapjon, annyi előnye van, hogy az összes böngésző közül a legjobban integrálódik a KDE-be

Opera - sokan gondolhatnak arra, hogy ez zárt forráskódu, de legalább müködik és gyors, viszont semmi KDE integráció, de jobb egy fokkal mint a Firefox ilyen téren, gyors és elég jól használja a memóriát, viszont flash videóknál elvérzik, bővitési lehetőség nincs, viszont alapból elég sok funkciója van

Firefox - a 3-as verzióban toltak ki legjobban a fejlesztők a KDE felhasználókkal, azzal hogy olyan erősen GNOME orientált böngészőt csináltak belőle, egy két bővitménnyel illetve hackes megoldással ezt orvosolni lehet 90%-ban, de a memória illetve processzor étvágyát nem, továbbra is zabálja az erőforrásokat, de legalabb nem annyira mint a 2es verziója, flash támogatásban viszont a legjobb

Chrome - ez egy gyors böngésző, viszont, túl egyszerü, nem integrálódik semmilyen linux desktoppal, wine alatt fut, ami részben jó, mert viszonylag jól megy a wineos flash, sajnos a google nem igazán akar betörni vele a piacra, még nem adott ki stabil verziót belőle és a Konquerorhoz hasonlóan

Remélem idővel ez a helyzet javul, a html5ös első draftje felkeltette bennem a reményt, hogy egyszer nem kellesz a flash playertől függjünk ha a streamelős videót akarunk nézni a weben és végre lesz egy standard amit minden böngésző követni fog.

KDE4 fejlesztői változat kompilálása Kubuntu alatt

2008-11-30T09:53:00.000-08:00

Ez a cikk elsősorban a hozzám hasonlóknak szól, akik nem akarják kivárni a stabil KDE4 verziók megjelenését, hogy élvezhessék a KDE4 újdonságait, tehát leírja, hogyan lehet lekompilálni a legújabb KDE4 fejlesztői változatot.

Amiket tudni kell mielőtt belé vágnánk:
- SVN az magyarul: jelenlegi legújabb fejlesztői változat, ami lehet hogy egyáltalán nem is fog müködni, illetve elronthat dolgokat, általában jól müködik, de mindenki saját felelőségre használja
- Az egész KDE leforgatása időbe telik, az én gépemen például több mint 12 órába telt, tehát ajánlatos este csinálni ;)
- Rengeteg helyre lesz szügség a home-ban, az én esetemben : 7,5 GB a források+tárgykódok illetve 2GB a lefordított binárisoknak, tehát gyakorlatilag 10GB-ra van szügég az egész KDE leforgatásához
- alapból a qt-copy(qt patchekkel ellátva) a ~/qt4 -be másolódik illetve a kde a ~/kde -be másolódik tehát nem kell aggódni, mert ugyan le lehet fordítani egy hibás KDE-t, de nem fogja elrontani az alap rendszert, kdesvn-build-nek nincs szügsége root-ra, tehát nem fog az alap rendszerbe írni

Az SVN leforgatásához kdesvn-build-et használok, egy scriptet, ami letölti és lefordítja a KDE4 fejlesztői forrásokat az SVN-ből, nagyon könnyü használni és rendkívül flexibilis.

Az első lépés, hogy feltelepitsünk minden fejlesztői csomagot, amitől a KDE4 függ, rengeteg fejlesztői csomagot kell feltelepitsünk, de csak egyszer kell végigvinni ezt a prodcedurát.

Kubuntu hardy felhasználók kell engedélyezzék az intrepid backports tárolót, mert sok csomagra van szügség abból a tárolóbol pl: cmake.

Egy eléggé hosszú listát kaptam az alábbi linken: http://techbase.kde.org/Getting_Started/Build/KDE4/Kubuntu_and_Debian

sudo aptitude install build-essential xorg-dev cdbs debhelper cmake  \
kdesdk-scripts subversion ssh xserver-xephyr doxygen graphviz libqt4-dev \
dbus-x11 libdbus-1-dev libstreamanalyzer-dev libstrigiqtdbusclient-dev \ libxml2-dev libxslt1-dev shared-mime-info libgif-dev libpcre3-dev \
libclucene0ldbl libclucene-dev libjpeg62-dev libkrb5-dev libsm-dev\
libssl-dev libbz2-dev \
libpcre3-dev libxml2-utils libpcre3-dev libopenexr-dev libjasper-dev \
libenchant-dev libavahi-common-dev libaspell-dev libasound2-dev libboost-dev \
libgpgme11-dev libldap2-dev libsasl2-dev libxine-dev libqimageblitz-dev \
libsmbclient-dev libxkbfile-dev libxcb1-dev libxklavier12-dev libxdamage-dev \
libxcomposite-dev libbluetooth-dev libusb-dev libcaptury-dev \
network-manager-dev libsmbclient-dev libsensors-dev \
libpam0g-dev libnm-util-dev libusb-dev libcfitsio3-dev libnova-dev \
libeigen-dev libopenbabel-dev libfacile-ocaml-dev libboost-python-dev \
libqca2-dev libqca2-dev libqca2-dev libsvn-dev libsvncpp-dev \
libcommoncpp2-dev libidn11 libidn11-dev libxtst-dev librdf-dev xsltproc \
libxrender-dev libfontconfig1-dev libpci-dev libxss-dev libxft-dev

Az előző listában majdnem minden szerepelt kivéve egy pár, amit nem említettek:

sudo apt-get install libphonon-dev libical-dev libsasl2-dev libldap2-dev

Hardy alatt libical illetve libical-dev régi, le kell töltteni manuálisan őket az intrepid tárolókból:
Ezekről a helyekről http://packages.ubuntu.com/intrepid/libical0 illetve http://packages.ubuntu.com/intrepid/libical-dev , le kell tölteni a megfelelő debeket és fel kell telepiteni őket.

Egy másik hiányzó csomag az alsa-lib volt, amit inkább forrásból forgattam, mert legalább annyira triviális feladat, mint megkeresni az ubuntus csomagját :)

mkdir ~/tmp
cd ~/tmp
wget ftp://ftp.alsa-project.org/pub/lib/alsa-lib-1.0.18.tar.bz2
tar xvf alsa-lib-1.0.18.tar.bz2
cd alsa-lib-1.0.18
./configure
make
sudo make install

Az alábbi hogyan itt található meg: http://techbase.kde.org/Getting_Started/Build/kdesvn-build

..tehát a következő lépésben letöltjük a kdesvn-build scriptet és lefuttatjuk:

mkdir -p ~/kdesvn
cd ~/kdesvn
svn cat svn://anonsvn.kde.org/home/kde/trunk/KDE/kdesdk/scripts/kdesvn-build > kdesvn-build
svn cat svn://anonsvn.kde.org/home/kde/trunk/KDE/kdesdk/scripts/kdesvn-buildrc-sample > ~/.kdesvn-buildrc
chmod +x kdesvn-build
./kdesvn-build

Miután mindezt megcsináltuk, meg kell mondjuk a display(login) managerünknek, hogy hol kapja meg a frissen forgatott KDE-t:

kdesudo kate /usr/share/xsessions/kde4-svn.desktop

Itt van egy minta, csak annyit kell vele csinálni, hogy bepasteljük a Kate ablakba, illetve kicseréljük a 'username' -t a megfelelő unixos felhasználónevünkkel:

[Desktop Entry]                                                                          
Encoding=UTF-8                                                                           
Type=XSession                                                                            
Exec=/home/username/kde/bin/startkde                                                                   
TryExec=/home/username/kde/bin/startkde                                                                
Name=KDE4 SVN                                                                                                                                                                   
Comment=The K Desktop Environment. A powerful Open Source graphical desktop environment

Miután ez mind meg van, be lehet jelentkezni a friss KDE4-esbe, akárhányszor frissiteni akarjuk ezt nem kell egyebet tenni mint újra lefuttatni a kdesvn-build scriptet és hátradölni, amig az elvégzi a dolgát. Jó forgatást :D

Máj Deszktáp

2008-11-30T01:16:00.000-08:00

A múlt hét óta mindig nézem aseigo screencastjét a KDE-ről, rendkívül hasznosnak és tanulságosnak tartom, mert így mindig tudom a fejleményeket, amik folynak a KDE körül, viszont ami az egészben a legjobb az, hogy a müsornak van a "Town Hall" része, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy "te kérdezel, aseigo válaszol". Ahogy megfigyeltem, a Town Hall-ban minden kérdés sorra szokott kerülni, tehát nincs "szelektálás", úgyhogy ide nyugodt szívvel küldhetem azokat, akikre azt szoktam mondani, hogy kitalált dolgokat mondanak/írnak a KDE-ről ;)

Az egyik folderview-s kérdés válaszában aseigo azt ajánlotta valakinek, hogy próbálja ki egy hétig folderview nélkül használni a desktop-ját illetve hogy fájl managernek használni a desktopot, egy nagyon mocsok módszer desktopunk kihasználására.

Én személy szerint nehezen tudok lemondani a jól bevállt szokásaimról, de amikor belegondoltam, a fájl kezelésen kivül másra nem is használom a folderviewt, az ikonos dolgokat a plasma desktoppal meg lehet szépen oldani, és felmerült a kérdés bennem: olyan fontos az hogy fájlokat kezeljek a desktopomon?

A kérdésre nem tudom a választ, de eldöntöttem hogy egy hétig a folderviewt nélkülözni fogom itthon és a munkahelyemen egyaránt, hogy lássam, hogy melyik a jobb módszer a desktop kihasználására. Ezzel a dologgal régebben is kísérletezgettem, de akkor nem volt a plasma olyan stádiumban, hogy ezt meg tudjam csinálni.

Jelenleg így néz ki az asztali gépem desktopja, a jobb alsó sarokban az egyik számomra leghasznosabb plasmoid található, a pastebin, oda ha behúzok az egérrel egy képet vagy szöveget, feltölti és megadja a linket, ez rendkívül leegyszerüsiti a screenshotok küldését illetve a hoszú szövegeket, ezt alig várom hogy a laptopomon tudjam használni, mert ott szokott az a probléma lenni, hogy nem tudom webszerveren keresztül megosztani a screenshotokat, illetve szövegeket.

Remélem bevállik a folderview-nélküli desktop és tanulok én is valami újjat, KDE-ből az SVN-t használom, tehát a fejlesztői változatot, mert egyszerüen nincs kedvem kivárni az újdonságokat, amíg kiadják :D , a következő cikkem azoknak fog szólni, akik ugyanezt meg akarnák próbálni.

KDE4 Release Vs. KDE4 SVN

2008-11-20T12:06:00.000-08:00

A multkor amikor kipróbáltam a Kubuntu Intrepid Ibexet, nem hittem a szememnek, egyáltalán nem tetszett, igénytelennek és elhanyagoltnak láttam, azt viszont el kell ismerjem hogy a KDE4es releaseekből sokminden kimaradt, amit Novellék backportokkal próbáltak kompenzálni.

Véleményem szerint a KDE4.1-hez *nem* úgy kellene hozzáálni mint egy kész termékhez, világosan ki volt jelentve, hogy a 4.2es lesz az a verzió, amit már a nagy közönségnek fognak ajánlani a KDE fejlesztők, egyes disztrók(sajnos köztük a Canonical is) úgy fordulnak a 4.1eshez mint a KDE3.5x-es ághoz, pedig a KDE honlapján illetve számtalan más helyen meg van említve, hogy a 4.1es csak korai adaptátoroknak van készitve.

A KDE4 rendkívül gyorsan fejlődik, ezt a saját szememmel láttam illetve olvastam a KDE planeten. Mit lát ebből az átlag felhasználó? semmit, azon kivül, hogy nem megy ez nem megy az és hogy az általuk jelentett hiba nem kerül javitásra. A legtöbb KDE3as felhasználó azzal az illuzióval fordul a KDE4eshez, hogy ez biztos egy "jobb KDE3, qt4re portolva" és ezért érzik sok hiányát rengeteg KDE3as funkciónak, teljesen figyelmen kívül hagyják a tényeket:

- a kde3as egy jól bevált destkop, ami még jó pár évig támogatva lesz javitásokkal
- a kde4es egy *másik* desktop, ami iszonyú gyors tempóban fejlődik
- az összes kde4es program a yakuake kivételével(amiből van kde4es változat is) tökéletesen, hibamentesen lefut a kde3as desktop alatt és a legtöbböl még mindig támogatják külön a kde3as ágát

A legtöbb disztró mivel stabil dologként kezeli a KDE4et, amit kiad, nem rak bele debug szimbólumokat, annak ellenére, hogy a KDE fejlesztők már rengetegszer mondták, hogy jó pár sornyi "undefined symbol"-ból nem fogják soha megkapni a hibát, teljesen a felhasználónak a hibaleirói készségére kell hagyatkozzanak ahelyett, hogy pontosan lássák a hibát illetve annak keletkezésének az okát. Debug szimbólumokkal lassabb ugyan egy program, de legtöbbször nem észrevehetően illetve zavaróan lassu, viszont a KDE4 esetén hosszú távon megéri, mert felgyorsitsa a hibajavitási folyamatot.

A napokban a kdesvnbuild-el és egy kis türelem segitségével letöltöttem és lefordítottam a KDE4 fejlesztői válltozatát avagy magyarul az SVNjét. A folyamat eléggé egyszerü volt, egy két dependencia problémán kivül minden simán ment, Intrepidnek megvolt az előnye,a Hardyhoz képest, hogy minden eszköz a kde4 kompilálásához, köztük a legfrissebb cmake, alsa-lib-et viszont szivesebben szedtem az alsa honlapjáról, mert az ubuntuban mindig régebbi szokott lenni a kelleténél.

Mikor le lett forgatva az egész, össze akartam volna hasonlítani azzal a KDE4essel, ami hivatalosan van a kubuntuban, de letettem róla, mert a kettő közt a külömbég ég és föld, véleményem szerint az amit én leforgattam már használható. Láttam belőle, hogy a KDE fejlesztők, nem vicceltek, amikor azt mondták, hogy a KDE4.2es már elég érett lesz a nagy közönségnek.

Mivel Nvidia kártyám van, abban a gépemben, ahol kipróbáltam, lekapcsoltam a desktop effekteket, amiket amúgyse szeretek tulságosan. Debug szimbólumokkal a sebesség olyan volt, hogy nyugodtan tudtam volna, hazudni, hogy ez release.

Pár nappal később a laptopomra is leforgattam a KDE4est, itt már kicsit nehezebb dolgom volt, mert volt egy két laggos ubuntus csomag, amivel nem lehetett boldogulni, viszont párat közülük egyszerüen letöltöttem direkt az intrepid tárolókbol. A laptopomon is maximális elégedettség, minden megy ahogy elvárom hogy menjen, itt még a desktop effektek is múködnek jól, mivel itt ATI videókártyám van.

A következtetésem az, hogy a Kubuntunak a jelenlegi modelje rosz, mert nem alkalmazkodik eléggé a KDE-hez(de legalább próbálkozik), viszont a KDE4 nagyon jól halad.

Interpid ibex - a stabil kde user rémálma

2008-11-08T12:50:00.000-08:00

Egyszerüen hihetetlenül rossz döntések sorozatát követte el a Cannonical, amikor megpecsételte a Kubuntu Intrepid Ibex sorsát. A Kubuntu Intrepid Ibex talán minden idők eddigi leghasználhatatlanabb Kubuntuja.

A Cannonical a Hardy Heronnál úgy határozott, hogy a KDE3-at fogja támogatni hivatalosan, a KDE4-et csak a vállalkozó szellemüeknek fogja csomagolni, ez jó is volt, mindenki megkapta amit akart és mindenki boldog volt. Az idők során viszont fejlődött a KDE4es, tehát a logikus következő nagy lépés az lett volna, hogy szerepet cseréljen a két KDE, a KDE4 kellett volna legyen a hivatalos, a 3-as változat pedig a nemhivatalos, azoknak, akik még nem kivánnak együtt élni a KDE4essel, ez viszont nem így történt. A Cannonical elhatározott egy szerintem elképesztően logikátlan döntést(ez vélemény nem tény), azt mondta, hogy nem érdekli többet a KDE3as, hanem rákényszerít minden frissiteni kívánó usert arra, hogy KDE4-et használjon(ez viszont tény).

A Cannonical utóbbi döntése nem is lett volna annyira rossz, ha adott volna egy kis haladékot a KDE3 felhasználóinak, de ehelyett, azt mondta, hogy mindenből a legjobbat adja, tehát ami KDE4-es alatt még nem elég érett, ahelyett a KDE3-as testvérét teszi be, ami egy eléggé korrekt tervnek tünik, de ez se lett kivitelezve rendesen: amarok 1.x-el lett ellátva az intrepid, viszont Kopete-ból a legújabb változat, ami egy yahoo messenger felhasználó számára gyakorlatilag használhatatlan a sok Open bugja miatt és semmi lehetőséget nem adtak a régi kopete használatára, az IM kliens meg manapság egy destkop fontos eleme. Tehát ez a terv se jött be, sikerült adjanak egy teljesen haszálhatatlan desktopot.

Mivel az intrepid csak KDE4-est adott megpróbáltam együtt élni vele, ami lehetetlen mert már a telepitője is bűn rosszul néz ki, jó öreg windowsos stílust meg szinsémát használtak, ami felvetett bennem pár kérdést, az egyik az, hogy ha már nem volt kedvük megcsinálni rendesen, miért nem tettek inkább egy karakter üzemmódu telepitőt. Lehet hogy az instaláló ocsmánysága nem egy fatális hiba, nem mintha egy kiváncsi user nem ezt látná legelőször, de tegyük fel hogy ezt elefelejtem, viszont miután feltelepítettem csak néztem, hogy ez pont olyan mintha a KDE hivatalos forráskódját vettem volna, semmi észrevehető dolog nem volt rajta változtatva, még a háttér is az alap KDE4es volt, a szinsémáról meg a többi dologról nem is beszélek.

Két féle képpen járatják le a külömböző disztribuciók a KDE4est, az egyik tábor(Novell) visszaportol minden fejlesztés alatt lévő funkciót, és akkor a user kap egy csomó instabil funkciót, új verziónál meg nem lát semmit és azt mondja, hogy a fejlesztők nem csináltak azóta a verzió váltás óta semmit, viszont a másik tábor(Cannonical) nem csinál abszólút semmi integrációt, még egy háttérképet se cserél ki. Nehéz eldönteni hogy melyik tábor ártalmasabb a KDE4nek, sajnos ennek a KDE fejlesztői illetve a felhasználók isszák meg a levét.

A felhasználók nagyrészének a KDE4 még mindig nem egy választható opció, viszont már Kubuntuból nem lesz más választás.

Nekem fontos hogy a desktopom működjön úgy ahogy én akarom, és az is, hogy a rendszerem többi része a lehető legfrissebb legyen, viszont a jelenlegi állásból úgy tünt, hogy ez nem lehetséges. Egy kis gondolkodás után rájöttem, hogy a Linux világában nincs olyan hogy "nem lehetséges" és felmentem az ubuntu fórumra, ahol a választ(http://ubuntuforums.org/showthread.php?t=963695&highlight=kde3+intrepid ) hamar meg is kaptam.

Akik ugyanazt akarják mint én azok ezt kell kövessék: http://ubuntuforums.org/showthread.php?t=963695&highlight=kde3+intrepid

A probléma csak az, hogy a módszer amit talátlam túl nehéz, hogy egy egyszerű felhasználó megcsinálja és nem értem, hogy a Cannonical maga erre miért nem adott egy kevésbé hackes lehetőséget.

A lényeg az, hogy úgy kell frissiteni intrepidre hogy a KDE4 soha se induljon el, hogy nehogy véletlenül hozzá nyúljon a config fájlainkhoz(Cannonical másik értelmetlen döntése hogy a KDE4 használja a ~/.kde -t ) utánna betenni a deb http://apt.pearsoncomputing.net/ intrepid main -t a sources.list -be, ami tartalmazza a legtöbb KDE3as programot 7.x-es verziószámmal ellátva, hogy az apt fölülírja a KDE4es csomagokat, amikben mostmár nincs meg a "-kde4" suffix.

Nagyon elgondolkodtattak ezek a dolgok, mi lehet ennek az oka. Rengeteg megoldást tudott volna a Cannonical kínálni, kevésbé hackeset a mostaninál, és senki se várta volna el tőlük a támogatást utánna. A KDE3 még évekig lesz támogatva a KDE fejlesztők által(gyengébben mint eddig), mert még mindig ott lesz iskolákba illetve egyébb intézményekben.

A linux több hardwaret támogat mint bármely más operációs rendszer

2008-11-04T22:47:00.000-08:00

Meglepően olvastam ma reggel egy cikket, arról, hogy valójában mennyire támogattottak az eszközeink kedvenc operációs rendszerünk alatt.

A cikk magáért beszél, nagyon érdekes dolgokat tudtam meg:

- a linux kernel támogatja a legtöbb eszközt és ezt alá is tudja támasztani Greg Kroah-Hartman (a kernel fejlesztő aki inditotta a Linux Driver Projekt -et ), aki az interjujában azt mondja el, hogy ez tény és le lett függetlenül ellenőrizve olyan ember által, aki a Microsoftnál dolgozik

- rendkívül könnyu linux alá drivert írni, egy átlagos linux driver méretben 1/3-a egy átlagos windowsos drivernek vagy bármely más operációs rendszerre írt drivernek

- a top 500 szuperszámitógép 80%-án linux fut

- beágyazott rendszereken első számu operációs rendszer a linux

- kernelbe ha egyszer bekerül egy driver, onnan sose tünik el, örökre, ott lesz, és karban lesz tartva, ellentétben a Windowsnál, ahol megváltoztatták a driverek API-ját és ezáltal rengeteg felhasználónak az Vista telepitése után nem ment egy két dolga, mint például a nyomtatója... nem mintha Windows NT kernel megjelenésénél nem lett volna hasonló a helyzet

Még rengeteg érdekesség derül ki az interjuból, nekem a múltkori esetem is azt bizonyítja, hogy nem lehetetlen rábírni egy gépet hogy együtt müködjön a linux kernellel, csak van egy két dolog, amit egyszerüen másképp kell csinálni mint a megszokott, ami alatt azt értem hogy nem csinálunk semmit és mégis alapból müködik minden telepités után.

Forrás: http://linux.slashdot.org/article.pl?sid=08/11/04/236238

EHCP - ami mindent megoldott(nekem)

2008-11-02T22:26:00.000-08:00

Múlt hétvégén egy(főzet) kávé és egy help.ubuntu.com-os tutorial mellet azon dolgoztam, hogy a mailszerver úgy müködjön ahogy én elképzeltem(virtual mailboxok, adatbázisban tárolt userek stb.), de sajnos estefele azzal kellet szembesülnöm, hogy zsákutcába kerültem és más utat kell válasszak.

Úgy döntöttem "last resort"-ként felmegyek az IRC-re, hátha szerencsém lesz. A szerencsém nem hagyott cserben, akivel beszéltem integrált megoldást ajánlott nekem, mivelhogy a szerver inkább hosting célokra kell. Rá is kérdeztem azonnal, hogy konkrétan mit ajánl, mert tudtam, hogy sok integrált megoldás van odakint, de a legtöbb zárt forrás illetve drága.

Meglepetésemre egy fiatal nyílt forrásu projektet ajánlott nekem, amit még én is tudok fejleszteni, ami nem más mint az EHCP(Easy Hosting Control Panel). Sajnos a projekt honlapja nem a legjobb, több infót kaptam a projektről az ubuntuforums-on. A projektről nagyon megtetszett, hogy PHP -ban lett megírva, egyszerü és átlátható a kódja és nagyon szépen beleolvad a rendszerbe.

Ennek a panelnek még a telepitője is PHP alapú, és a apt-al telepít fel mindent, miután elínditottam, megkérdezett tőlem egy pár fontos információt, utánna hátradőltem és néztem ahogy telepít illetve konfigurál mindent. Természetesen manuálisan is meg lehet ezt csinálni, az én esetemben szügséges is volt, mert már előtte buherálva volt egy két konfigurációs fájlom.

Felratam az EHCP-t és egy két utólagos igazitás után már gyorsan és könnyedén tudtam:

- vhostokat csinálni jailed ftp/www-vel
- email fiókokat létre hozni
- ftp usereket karban tartani
- subdomaineket csinálni

illetve egyébb szép dolgokat.

Miután elolvasták az EHCP fejlesztői amit írtam a projektjükről felkerestek(a neten) és elbeszélgettünk, sajnos most egy darabig(pár napig) nem lesz otthon netem, de valószínü, hogy ezután több közöm lesz ehhez a projekthez mint gondoltam.

Linux a barátnőmnek

2008-10-28T08:59:00.000-07:00

Egy dolgot nem szoktam sose csinálni: valakit rábeszélni vagy kényszeríteni hogy használjon Linuxot, ha jól megvan a kis windowsával

Viszont ha kérnek arra és főképp tudják, hogy mire kérnek, akkor boldogan segítek. A barátnőmnek a szakmája teljesen eltér az enyémtől, éppen ezért ő más szemmel is nézi a számitógépet mint én. Neki az a legfontosabb, hogy müködjön a gépe és alkalmas legyen azokra a feladatokra, ami miat eleve vásárolta. És azok a feladatok nem nagy dolgok csak egyszerüen az alábbiak:

- böngészés
- IM, audio/video chat
- filmezés (aka Multimédia)
- email
- dokumentum szerkesztés
- etc.

Hány ubuntu felhasználó mondaná most nekem hogy ezekre a feladatokra a ubuntu tökéletesen alkalmas?

Szerintem mindegyik.

Ha az utcán megkérdeznék embereket, keresve egy olyat, aki tudná, hogy hogyan kell ezeket csinálni/beállitani linux alatt, mennyi lenne az esélye hogy kapnék valakit aki tudná?

Szerintem nagyon kicsi.

Ez a nagy probléma, amíg nincs ki megmutassa, hogyan kell használni addig az egyszerü ember nem is fogja, a Windowsnak és a Mac OS X-nek is megvannak a maga nehéségei, de *sok* ember van aki ebben segíteni tud, viszont ezúttal a barátnőmnek szerencséje volt ;)

Már volt az Asus F5N laptopján egy Kubuntu, amit szintén én telepítettem fel egy Windows XP mellé, de csak azért hogyha a Windows bedöglik akkor legyen mit használjon, vagy ha egyszerüen kiváncsi, akkor tudja megnézni, mint mondtam nem kényszerítettem rá hogy használja is. Az egyetlen probléma az volt, hogy a lakásukban wireless van, a wireless kártyájának viszont még nem telepítettem drivert.

Amikor jött hozzám akkor elkeseredetten mondta hogy fejezzem be amit elkezdtem, mert egy linkre rákattintott és a Windowsa egyböl vírus teleppé vált, és elege volt, az esett neki rosszul, hogy a legtöbb windows felhasználóval szemben ő tudta hogy mire kell vigyázni, de senki se tökéletes.

Az Asus F5N széria, ugyan erdlélyi viszonylatban jó árban meg teljesítményben, de Linux szempontból egy rémállom:

- a beépített webcamhez kell drivert keresni, kézzel lekmpilálni, az #ubuntu csatin a freenodeon meg azt mondták nekem hogy ez így is marad

- a hangkártyához valami kernel/alsa paramétereket kell megmódosítani hogy müködjön

- a wireless meg egy Atheros, aki tudja, annak nem kell mondjam, hogy az mit jelent

Az első két probléma meg volt oldva, már csak a wireless maradt illetve az, hogy hatékonnyá varázsoljam a rendszert a fentiek alapján.

A wirelesses problémát nagyban nehezítette az, hogy nem volt mivel kipróbájam, tehát vakon kellet dolgozzak és biztosra menjek, ezért az ndiswrappert választottam, aminek már felületet is csináltak mióta utóljára láttam.

Desktopnál a választás maradt a KDE-n, alkalmazásokban meg az alábbiak:

- opera + flash10, egyszerüen azért mert az opera a leggyorsabb, legbarátságosabb és legjobban integrálódik a KDE-vel

- kopete, ami régisége ellenére még ma is egy kiválló IM kliens

- skype, audio/video chatre, mert egyszerüen müködik

- picasa 3-ast képeknek

- amarok-ot zene hallgatásra

- OpenOffice.org-ot illetve Google Docs-ot dokumentum szerkesztésre

- smplayer-t pedig filmekre, mert egyszerüen müködik és gyors

Nem minden szoftware szabad a fentiek közül, ebben tisztában vagyok, de legalább ingyenesek. A célnak megfelelnek és azóta csak annyit kelletett megmutassak, hogy hogyan kell adni egy shellscriptnek futási jogot, illetve a kmailben hogyan kell filtereket csinálni.

Diszklémör: ubuntu alatt mind a 3 fő variánsát értem az ubuntu disztribuciónak, tehát ha azt mondom ubuntu akkor KDE/GNOME/XFCE változatokra együtesen gondolok, kivéve ha diretk úgy hivatkozok rá hogy abból egyértelmü legyen hogy nem mind a 3-ra vonatkozik.

Könnyen telepíthető Linux játékok lelőhelye.

2008-10-24T14:06:00.000-07:00

Eddig a legtöbb Linux játékgyüjtő sitenak az volt a betegsége, hogy általában csak forrást mellékeltek és abból kellett telepiteni a játékokat vagy hivatalos siteokra linkeltek vissza.
Ilyen például a http://www.happypenguin.org/ .
Nincs is ezzel semmi gond csak sokszor az embernek nincs ideje órákig forditani, illetve minden függőséget beszerezni.
Ezt a problémát próbálja megoldani a Getdeb.net mintájára épült http://www.playdeb.net .
Minden itt található játéknak van könnyen telepithető .deb csomagja.
Így a kezdő linuxosok sem maradnak azzal az érzéssel hogy Linuxra nincs játek.

Screen, az elengedhetetlen SSH kiegészitő

2008-10-24T06:52:00.000-07:00

Voltatok már úgy, hogy config filet szerkesztettek SSH ban és megszakad a kapcsolat?
Igaz milyen idegesitő ha elvész a munka?
Erre nagyon jó megoldást nyújt a screen.

Ubuntuban alapbol fel van rakva (legalábbis nekem fel volt). :)

user@ubuntu:~$ screen
És most Ctrl-a -t és majd ezután a ? -t lenyomva kapunk egy parancs listát ami kiirja a legfontosabb funkciókhoz rendelt billentyű röviditéseket.Ha nem jön be azonnal akkor ezután még nyomjunk egy Ctrl-a [ -t.
A Ctrl-a ra azért van szükség hogy megmondjuk a terminalnak hogy a következő billentyű lenyomását a screen nek továbbitsa.

Most Ctrl-a c vel peddig uj ablakot hozhatunk létre.Ebben dolgozhatunk, és ha új ablakra van szukségünk akkor ezt a röviditést használhatjuk.
A Ctrl-a p vel az előző ablakhoz navigálhatunk, a Ctrl-a n el a következőhöz (next,previous).

Az egyik legjobb dolog hogy a Ctrl-a d vel lehet detacholni, vagyis lecsatolni.
Ekkor megjelenik a [detached] üzenet és a kezdeti terminálhoz érünk.

A user@ubuntu:~$ screen -r parancs megad egy listát a lecsatolt screen példányokrol és ha nyomunk egy tabot is az előző parancs között akkor navigálhatunk közöttük és megadhatjuk hogy melyiket akarjuk folytatni.

Rengeteg hasznos alkalmázasa lehet ennek a programnak a user@ubuntu:~$ man screen paranccsal többet megtudhatunk róla.

Kellemes kisérletezést!

Mailszerver mayham

2008-10-24T06:38:00.000-07:00

Ma volt egy kis időm próbálkozni beállitani a cég szerverén egy mail szervert, kezdetben a howtoforgeon probálkoztam de hamar rájöttem hogy nem az igazi, valami oknál fogva nem nekem való a rendszerük. Idővel rájöttem hogy a help.ubuntu.com -n érdemes keresgélni, viszont kicsit borzasztó volt számomra amit láttam: rengeteg lehetőség profibbnál profibb módszerek, viszont nem ír mindenhez hibatesztést, és egy csomó olyan feladatot végeztet el velem, amit a packagerek is nyugodtan beleépitethettek volna mondjuk a postfix-mysql csomagba.